A magyar gazdák látják kárát
A magyar gazdálkodók számára azonban már a puszta tranzit is komoly piaci veszteséget okoz, a belföldi import megnyitása pedig végképp felborítaná az ágazat egyensúlyát. Az idei kukoricatermés rendkívül gyengén alakult Magyarországon: Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak korábban úgy nyilatkozott, hogy a hazai betakarítás mindössze 1,5 millió tonna körül várható a 3,2–3,4 millió tonnás belföldi igény mellett. Az Európai Bizottság augusztusi becslése uniós szinten is közel húszéves mélypontot, 50,1 millió tonnás kukoricatermést vetít előre.
A hiány már a külkereskedelmi mérlegben is megmutatkozik, hiszen a KSH adataira épülő AKI-összesítés szerint 2026 első nyolc hónapjában a magyar kukoricaexport 68 százalékkal zuhant, a behozatal viszont több mint 140 százalékkal ugrott meg, így az ország nettó importőrré vált.
Bár az olcsó ukrán alapanyag beengedése rövid távon csökkenthetné a takarmánygyártók és az állattenyésztők költségeit, a hazai növénytermesztőket padlóra küldené az árak letörésével. Petőházi Tamás szerint ezért az importtilalom feloldásáról legkorábban 2027 tavaszán, a hazai készletek kimerülése idején lehetne egyáltalán tárgyalni. Az ágazat mozgásterét azonban addig is szűkíti a tranzit: az országon átutaztatott százezer tonnás ukrán tételek ugyanis pontosan azokra a nyugat- és dél-európai piacokra érkeznek meg, amelyek hagyományosan a magyar gabona legfőbb felvevőhelyeinek számítanak. A miniszterelnök által belengetett engedmények tehát úgy veszélyeztetik a hazai termelők piaci pozícióit, hogy azok szakmai előkészítéséről még a saját agrártárcája sem tud.
