Olyan válság fenyeget, amely előbb-utóbb bekopog az otthonainkba

Magyarországon most különösen érdemes figyelni az építőiparra. Az állami beruházások visszafogása, a magánberuházások elhalasztása és a lakásépítések gyengülése komoly gondokat okozhat az egész magyar gazdaságnak. A kérdés csak az, hány további dominót dönt el az első, és mikor.

Rossz előjel az építőipar gyengülése Fotó: Vémi Zoltán

Kilenc hónapon belül megérkezik a baj az épületgépészetbe és a villamos berendezések piacára. Egy épülethez nemcsak beton és tégla kell, hanem fűtési rendszer, vezetékek, kapcsolók, légkondicionálás, szellőztetés és számos műszaki berendezés is. Ezeket gyakran a kivitelezés későbbi szakaszaiban rendelik meg, ezért a korábban elkezdett építkezések még hónapokig munkát adhatnak a gyártóknak és a szerelőknek. Amikor azonban az új projektek elmaradása eléri ezeket a munkafázisokat, a megrendelésállomány hirtelen megcsappanhat.

A válság előbb-utóbb bekopog az otthonainkba

Egy éven belül jön a negyedik hullám, amikor a válság bekopog az otthonainkba, és eléri a bútoripart, a lakberendezést és a háztartásigép-kereskedelmet. Gondoljunk egy családra, amelyik új lakásba költözik. Ők ilyenkor konyhabútort, hűtőszekrényt, mosógépet, kanapét, lámpákat és szőnyegeket vásárolnak. Ha a lakásépítés elmarad, ezeknek a beszerzéseknek egy része is eltűnik, vagy legalábbis későbbre tolódik. 

A bútorgyártók és a lakberendezési kereskedők különösen érzékenyek lehetnek, míg a háztartásigép-piacot a régi készülékek cseréje valamelyest védheti. Az építőipar zuhanása így hónapokkal később egy bútorbolt pénztáránál is érezhetővé válhat.

Az ötödik hullám már elhozza a pénzügyi fertőzés, amely akár már a válság előtt elkezdődhet, de 6–24 hónapig vagy tovább is erősödhet. Az ingatlanközvetítők és a jelzáloghitelezők azonnal megérezhetik a lakástranzakciók és az új hiteligénylések csökkenését. A bankok veszteségei viszont később jelentkezhetnek, amikor az építőipari vállalkozások már nem tudják fizetni hiteleiket, az ingatlanfejlesztők csődbe mennek, és az ingatlanfedezetek értéke csökken. A bankok ilyenkor szigoríthatják a hitelezést, ami újabb beruházásokat és vásárlásokat hiúsíthat meg. Így válhat az eredetileg építőipari válság hitelválsággá, a hitelválság pedig újabb gazdasági visszaesés forrásává.

A következő szakaszban a válság elérheti a helyi kiskereskedelmet, a vendéglátást és a mindennapi szolgáltatásokat. Ha egy városban tömegesen bocsátanak el építőipari dolgozókat, kevesebben mennek étterembe, ritkábban vásárolnak új ruhát, és elhalasztják a nagyobb családi kiadásokat. A helyi boltok és vendéglátóhelyek árbevétele emiatt akkor is csökkenhet, ha közvetlenül soha nem dolgoztak építőipari vállalkozásoknak. A 2008–2010-es európai válság során a kereskedelmi foglalkoztatás 3,4 százalékkal, körülbelül egymillió fővel esett vissza, bár ebben az általános recesszió is jelentős szerepet játszott. Itt válik az építőipari visszaesés egy egész település gazdasági problémájává.

Van egy hetedik, lassan kibontakozó dominó is: a munkaerő tartós elvesztése. Ha egy kőműves, villanyszerelő vagy építőmérnök hónapokig nem talál munkát, könnyen másik szakmába vagy külföldre megy.

A kormánynak mielőbb cselekednie kellene

Sebestyén Géza szerint egyáltalán nem mindegy, hogy Magyarországon milyen építkezések állnak le. Ha az állam útépítéseket, vasúti fejlesztéseket és más infrastrukturális beruházásokat halaszt el, először a mélyépítés, a betonipar, a kőbányászat, a fuvarozás és a nagy munkagépeket üzemeltető vállalkozások szenvedhetnek. Ha viszont a lakásépítések esnek vissza, a nyílászárógyártók, az épületgépészeti cégek, a bútorgyártók, a háztartásigép-kereskedők és a lakáshitelezők is veszélybe kerülnek. Az ipari és kereskedelmi építkezések visszafogása a fémipar, a villamos berendezések gyártói és a mérnöki szolgáltatók számára lehet különösen fájdalmas. Ha pedig mindhárom területen egyszerre csökkennek a megrendelések, akkor a dominók több irányból kezdhetnek dőlni.

A szakértő szerint a magyar kormánynak a lehető leggyorsabban kellene reagálnia: 

• ágazati támogatásokkal, 
• munkahely-védelmi programokkal, 
• az állami beruházások felpörgetésével. 

– A negatív folyamatokat még meg lehet állítani, ehhez azonban gyors, határozott és hatékony lépésekre lenne szükség. Azonban ennek még nem láthatóak a jelei – tette hozzá Sebestyén Géza.