A kamatkülönbözet gyors csökkenése azonban tőkekiáramlást és árfolyamgyengülést válthat ki. Az AKCENTA CZ ezért arra számít, hogy a jegybank 2027 végén is 4,75–5 százalék körüli alapkamatot tarthat fenn. Az infláció eközben ismét 3 százalék fölé emelkedhet.
A jegybank mozgástere így korlátozott: a túl gyors kamatcsökkentés veszélyeztetheti a forint stabilitását, a tartósan magas kamat viszont fékezheti a gazdasági növekedést és drágíthatja a finanszírozást.
Az energiaárak újabb sokkot okozhatnak
A külső kockázatok közül az energiaárak alakulása lehet a legmeghatározóbb. Az európai földgáz TTF-ára az év eleji, 28 euró alatti szintről október végére megawattóránként közel 95 euróra emelkedett, november elején pedig még mindig 85 euró fölött járt.
Az AKCENTA CZ számításai szerint a magasabb gázárak havonta 350–450 millió euróval csökkenthetik Magyarország külkereskedelmi többletét. A dráguló energia nemcsak az importszámlát növeli, hanem a vállalatok költségeit és a rezsitámogatások finanszírozási igényét is emelheti.
Mindez azért különösen érzékeny pont, mert a magyar gazdaság növekedése továbbra is törékeny. A fogyasztás mellett az ipari termelés szeptemberi, éves összevetésben mért 8,2 százalékos bővülése már biztató jel, a 2027-re várt 2,4–2,9 százalékos GDP-növekedéshez azonban a beruházások élénkülésére is szükség lenne. A bérek várhatóan 7,5–8,5 százalékos emelkedése közben jóval meghaladhatja a termelékenység 1,5–2 százalékos javulását, ami az exportáló vállalatok versenyképességét is ronthatja.
Akár 405 forintig is emelkedhet az euró
Az AKCENTA CZ három lehetséges árfolyampályát vázolt fel 2027-re.
- A legvalószínűbbnek tartott, 55 százalékos eséllyel bekövetkező alapforgatókönyv 365–380 forintos euróárfolyammal számol, 372 forint körüli éves átlag mellett. Ez mérsékelt forintgyengülést feltételez, a tervezettnél valamivel magasabb költségvetési hiánnyal és 70–80 euró körüli gázárakkal.
- A kedvező forgatókönyv mindössze 20 százalékos valószínűségű: ebben az esetben az euró 350–362 forint között mozoghat, 356 forintos éves átlaggal. Ehhez a költségvetési célok teljesülésére, az energiaárak csökkenésére és az uniós források zavartalan érkezésére lenne szükség.
- A 25 százalékos valószínűséggel számolt kedvezőtlen változat viszont már 385–405 forintos euróárfolyamot, 392 forintos éves átlagot vetít előre. Ehhez a költségvetési hiány jelentős túllépése, egy esetleges hitelminősítői leminősítés vagy a tartósan magas energiaárak vezethetnek.
A forint gyengülése az importőrök számára közvetlen költségnövekedést jelentene, miközben az exportőrök sem feltétlenül járnának jól a jelenlegi árfolyamhoz képest. Az euróban bevételt szerző, de forintban bért és egyéb költségeket fizető vállalatok jövedelmezőségét ugyanis a hazai fizetőeszköz erősödése ronthatja.
