A fővárosban tartanák a fapadosokat

Nem támogatják a turizmus szereplői a fapados repülők kitelepítését a fővárosból, mert úgy látják, taktikailag elhibázott lépés lenne a rekordforgalmat bonyolító stratégiai iparág jövője szempontjából. A szállodaszövetség elnöke szerint be kell látni: még mindig Budapest-központú a beutazóturizmus, amiben nagy szerepe van a biztonságnak, amelyet a külföldi látogatók naponta elismernek, ez egyre inkább erősíti a versenyképességünket. Flesch Tamás lapunknak elmondta: pozitív folyamat bontakozik ki a húzóágazatban, egyre több fiatal munkavállaló tér haza külföldről, csábítják őket az itthoni lehetőségek és a külhoninál biztosabbnak látszó jövő. Lapunk kormányzati forrásból úgy értesült: nincs napirenden a fapadosok átirányítása a vidéki repülőterekre.

Flesch Tamás: A biztonság egyértelmű versenyelőnyt hoz hazánknak, ami forintban is mérhető, de jelentősége túlmutat a gazdaságon Fotó: Bach Máté

Flesch Tamás szerint ezzel együtt indokolt, hogy a stratégiai jelentőségű Budapest Airport a szolgáltatásaiban fejlődjön, és a főváros kapujaként a magyarországi turizmushoz méltóbb színvonalon fogadja az érkezőket, szolgálja ki a fapados utazókat. Ez nemzeti érdek. – Elsősorban a kapacitás bővítésére van szükség a nemzetközi reptéren.

Nem időszerű arról beszélni, hogy a fapadosok távozzanak a fővárosból, ám a kormány részéről az üzemeltetőknek megfogalmazott minőségi kifogások indokoltak, azokon, ha van rá szándék, könnyen lehetne és kell is javítani – fogalmazott.

Az MSZÉSZ vezetője annak kapcsán, hogy Budapest vendégforgalma példátlan magasságokban van, elmondta: figyelemre méltó, hogy a belföldi vendégéjszakák száma 15 százalékkal nőtt tavaly a fővárosban. Mint mondta, szerencsés fordulat, hogy a családoknak emelkedett a jövedelmük, a budapesti szállodákban nagyot nőtt a hazai fizetőképes kereslet.

– A magyar vendég a vendéglátóiparban az egyik legjobb vendég. Jól fogyaszt, megbecsüli a kiszolgálást, sokkal több borravalót ad, és hajlandó más városokba is elutazni egy jó vendéglátásért. A magasabb kategóriájú szállodákban is bőven vannak már magyar vendégek, ahol egyre inkább hangsúlyt fektetnek a színvonalas gasztronómiára.

Ma már mindenki megtalálhatja a pénztárcájának megfelelő szintet – mondta. Kitért rá, hogy az ötcsillagos szállodák is szépen teljesítettek a fővárosban, a felső kategóriás ellátást azonban a tévhittel ellentétben nem csak a tehetős külföldiek engedhetik meg maguknak.

A magyarok egy része például csak a felsőbb kategóriát keresi, és már ezt is élményszinten kezelik a legtöbben, mert egyre többen megengedhetik maguknak. – A közeljövőben épülő új hotelek sem csak a külföldieknek, hanem mindenkinek épülnek, erre láthatóan van is belföldi igény – szögezte le.

A szállodaszövetség elnöke úgy vélekedett: hacsak nem történik nagy változás a világban, folytatódik a pozitív tendencia a magyar turizmusban. – Nagyon sokáig borzasztóan alulértékelt volt a magyarországi, budapesti desztináció, és ugyan még rengeteg munkánk van, de a lehetőségek nagyon komolyak. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy húzóágazattá váljon a turizmus, amelyet a kormány is kiemelt stratégiai területként kezel – mondta.

Hangsúlyozta, a versenyképességünk egyik legfontosabb pillére a biztonság lett, amely nem csak egy lózung, napi szinten többször hallják a szállodások a külföldről érkezett turistáktól, mennyire értékelik, hogy nálunk minden szempontból biztonságban vannak. – Örülnek a vendégek, hogy éjjel kettőkor nyugodtan hazasétálhatnak a szállodába, ennek gyakran hangot is adnak, annyira eluralkodott a biztonság iránti igény a világban. Húzószó lett, és a magyar főváros, de az egész ország jó helyen van. Szó szerint versenyelőnyt jelent számunkra, hogy biztonságosak vagyunk, erre vigyázni kell, mert ez gazdasági értékben is jelentkezik a nap végén, tehát pénzzé tehető, de mégsem elsősorban gazdasági szempont ez, hanem annál sokkal több – fogalmazott.

A szállodaszövetséget január óta elnöklő szakember arról is beszélt, hogy a következő ciklusban az előző elnökségi időszak alatt elindított folyamatokat viszi tovább, hiszen rengeteg fontos és ma is aktuális téma van az iparág napirendjén. Így például továbbra is nagy igénye a szakmának, hogy tisztuljon a piac, a minőségi megújulás irányába nagyon komoly lépéseket tesznek a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen.

Ebben nagy szerepe lesz a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) megjelenésének, a digitális és egységes adatrögzítés rendszere nagyon fontos változásokat hoz július 1-jétől. – Az NTAK bevezetése jót fog tenni a gazdaságnak, segíti a fehéredést. Minél tisztább a piac, annál inkább eltűnnek a tisztességtelen, adóelkerülő vállalkozások, piaci jelenlétük nekünk komoly versenyhátrányt okoz – mondta.

Ugyancsak az idei év feladata az Airbnb-típusú szálláshelyek szabályozásának kialakítása, amelyek mára nélkülözhetetlen részt vállalnak a főváros és több vidéki nagyváros beutazó forgalmának elszállásolásában. – Örülünk, hogy léteznek alternatív szálláshelyek, mert ezt a mennyiségű turistát, akik az elmúlt években megfordultak Budapesten, nem is tudta volna a szállodaipar ellátni. Nemzetközi szinten trend, és villámgyorsan terjed a technika segítségével a közösségi szállásmegosztás, de az is látszik, hogy az egyes országok nehezen birkóztak meg a szabályozásával. Ebben is lesz előrelépés – jelezte Flesch Tamás.

Elmondta, régóta harcolnak a nagy befogadóképességű budapesti kongresszusi központ létrehozásáért. – Örvendetes, hogy rekordot rekordra halmozva kiemelkedő eredményeket produkál az iparág, de rengeteg lehetőség van még ebben a köztudottan magas költésű területben.

Ezért nagyon fontos lenne állami-fővárosi összefogással a nemzetközi szinten is versenyképes konferencia-központ, amely abban is segítene, hogy az ágazat jelenlegi tízszázalékos GDP-hozzájárulásából 2030-ra 16 százalék legyen – mondta. Úgy vélekedett, ez az elkövetkező 10-15 évre biztos pályára állítaná a budapesti beutazóturizmust, illetve az egész országét, hiszen az ide látogatók közül a tapasztalatok szerint sokan visszatérő vendégek lesznek.

– Nem csak sírunk a munkaerőkérdés miatt, hanem sokat foglalkozunk a megoldásokkal – folytatta. A szállodaszövetségnél ezért létrehoznak egy kisebb akadémiát, ahol olyan ismereteket fognak oktatni, amelyekre a ­piacnak valódi igénye van. Mivel a tagjaik több mint a fele vidéki kkv, nekik is szeretnék elérhetővé tenni a megfelelő edukációs és tudásbázist, ehhez előbb felmérik a valós igényeket.

– Rengeteg fiatal kollégát lehetne betanítani, a szállodaipar ráadásul a nyolc általános végzettségű munkavállalótól a diplomásig sokakat tud alkalmazni, ezt szeretnénk kihasználni. A nemzetgazdaság más területei, mint a kereskedelem vagy az IT-szektor sokakat elcsábított a pályáról, ma már nagyobb kihívás munkaerőt találni és megtartani, mint vendéget, most ez a nagyobb feladat a piacnak – mondta.

– Szakácsok, szobalányok, felszolgálók hiányoznak, de örvendetes újdonság, hogy ma már a középvezetőtől fölfelé lévő pozíciókba jóval könnyebb hazacsábítani a fiatalokat külföldről, mert van kedvük hazajönni, látják, hogy jók a lehetőségek. Éttermi üzletvezető, recepcióvezető munkakörbe elindult hazafelé a vándorlás.

A legtöbb hazatérő fiatal még harminc év alatti, jól beszél nyelveket; aki rájött, hogy külföldön sem egyszerű, viszont itthon már anyagilag és erkölcsileg is megtalálhatja a számítását.

Ha valakinek Magyarországon tisztességes, élvezhető munkahelye van, akkor jó itthon lenni – jegyezte meg Flesch Tamás, hozzátéve: a turizmus pont ilyen szakma, ebben a vidék is rengeteget fejlődött. – Végre látják a vállalkozók, hogy vannak lehetőségeik, hogy a kormány odaállt a turizmus mögé, és az egyik legfontosabb húzóágazatnak tekinti, amit nemcsak szavakban deklarál, hanem tettekben is –mondta.

Szerinte fontos feladat lenne még a kereskedelmi viszonyok javítása a fővárosban. A turisták ugyanis a művelődés, kikapcsolódás, vendéglátóipari költekezés mellett vásárolni is nagyon szeretnek.

– Sajnos a plázák elterjedésével rengeteg tipikus üzlet, tematikus bolt, kis cukrászda, bisztró, bár szűnt meg, pedig a külföldi vendég nem a bevásárlóközpontokba vágyik, hanem autentikus élményeket keres.

Az elmúlt években több belső kerületben keltek életre a bevásárlóutcák, de ennél is több fejlesztésre van szükség, például a Múzeum körút, a Rákóczi út, az Andrássy út teljes rendbetétele kellene.

A szakember szerint nagy jövő áll a magyar turizmus előtt, amely ráadásul alkalmas arra, hogy pozitív országképet közvetítsen a világ felé, ezért kell lefaragni a vadhajtásokat, és még nagyobb összefogással egységes irányokba haladni. – Például 2019-ben, harminc évvel a rendszerváltás után ne kelljen már taxikérdésről beszélni Budapesten.

Több százezer ember azért dolgozik, hogy a külföldi turista boldogan távozzon az országból, de elég egy-egy rossz élmény a taxiban, a vendéglátóhelyen, a reptéren, ami képes elrontani az egészet, mert az ember így van kitalálva. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, főleg hogy a technológia világában pillanatok alatt híre megy – tette hozzá. Mint mondta, a turizmus befektetőt is vonz.

– Nagyon sokat számít az arculat, ráadásul egy vizuális csoda ez a város, még Bécs sem rendelkezik ilyen értékekkel – fűzte hozzá, megjegyezve: most van itt az idő a nagy lépésekre, aminek eredményeként Budapestről 20-30 év múlva úgy is beszélhetnek, hogy kiemelkedő úti cél a világ turizmusában.