A magyar állam segítheti ki a Csíki Sör eladósodott gyártóját

Csődközeli helyzetbe került a székelyföldi sörgyár, miután nem sikerült a terjeszkedés a magyar piacon.

Információink szerint súlyosan eladósodott és csődközeli állapotba került a székelyföldi Lixid Project SRL, a Csíki Sör gyártója. A hitelezők szorításában az előremenekülést választó cég taktikája nem jött be: a magyarországi piacon nem kelendő a portéka, így még nagyobb lett a baj. Úgy tudjuk, a vállalkozást vezető Lénárd András magyar bankokkal (köztük állami tulajdonban lévő pénzintézetekkel) tárgyal a hitelek átcsoportosításáról, így könnyen lehet, hogy a magyar adófizetők pénzéből segítik meg az alkoholos italt gyártó erdélyi vállalkozást.

Információinkat közvetve megerősítik a cég tavalyi adatai: a román cégnyilvántartásban böngészve kiderül, hogy a Lixid Project SRL adóssága 2016-ban 16 millió euró, vagyis közel ötmilliárd forint volt. A vállalkozás tavaly 4,5 millió eurós forgalom mellett 1,6 milliós, vagyis félmilliárd forintos veszteséget termelt. Erre jön rá az idei agresszív magyarországi terjeszkedés, amely szintén pénzbe került – például négyszeresére növelték a gyár kapacitását, hogy a várható igényeket gond nélkül ki tudják elégíteni.

Úgy tudjuk, miután az anyaországi politikusok kiálltak a székelyföldi sörgyár mellett (Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még a csíkszentsimoni gyárba is ellátogatott, hogy a magyar kormány támogatásáról biztosítsa a Csíki Sör Manufaktúrát), a cégvezetés arra számított, hogy a magyarországi terjeszkedés simán fog menni, mert az emberek érzelmi okokból őket fogják választani. A terv nem sikerült, és ezt jól bizonyítja Lénárd augusztus végi nyilatkozata, amely szerint árháborút indítottak ellenük a magyarországi forgalmazók. A vállalkozó az Origónak arról panaszkodott: a nagy sörgyártók és a boltok egy kartellgyanús összefogást hoztak létre a kis székely manufaktúra ellen, ezért nem tudnak bekerülni a boltokba, és így akadozik a magyarországi értékesítés. (Jó kérdés, hogy mitől manufaktúra az a gyár, amely képes naponta negyvenezer liter sört előállítani – a szerk.) Válaszul kitalálták az ingyenes házhoz szállítást, de ez sem indult fényesen, mert augusztusban, amikor a meleg miatt a legtöbb sör fogy, olyan akciót hirdettek a Facebook-oldalukon, amely szerint aki egy rekesz sört rendelt náluk, az ingyen házhoz szállítást, valamint ajándékként egy második rekesz sört is kapott.

Belső körökből származó információink szerint legkésőbb tavaszra bedől a gyár, hacsak nem érkezik valahonnan váratlan segítség. Úgy tudjuk, a gyártósorokat, a gyárépületet, de még a telket is jelzálog terheli. A magyar kormány egyszer már a hóna alá nyúlt a cégnek: a lex Heineken néven márciusban törvényjavaslatot nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Lázár János kancelláriaminiszter. Nem tudni, ennek a hatására-e, de ezután nem sokkal a holland multinacionális cég székelyföldi gyára megegyezett az Igazi Csíki Sör gyártójával a névhasználatról, majd a törvényjavaslat is lekerült egy időre a napirendről.

Reagált a Csíki Sör csapata 

„A Csíki Sör eladásai hónapról hónapra és évről évre nőnek. A márka az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar kisüzemi sörmárka. A nemrég indított házhozszállítási akciónk pedig teljes siker, több tízezer embert szolgáltunk ki egy hónap alatt. Új munkatársakat veszünk fel, bővítjük az autóparkunkat, új sörökkel jelenünk meg a piacon és folyamatosan bővítjük a piacunkat.

A cikkben említett csődközeli állapotról szó sincs. A cikkben szereplő veszteség könyvelési kérdés, melynek oka egy 2016-os fejlesztés és beruházás egyes költségeinek elszámolása.

Adófizetők pénze, állami támogatás, vagy állami hitel soha nem volt a Csíki Sörben és nem is lesz, ilyenről nem is tárgyalunk. Egyedüli segítség, amit kaptunk, az a jó szó és a magyar emberek kiállása mellettünk, melyet ezúton is köszönünk” – olvasható a Csíki Sör csapatának szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében.

Ezzel szemben Lénárd András a Világgazdaságnak adott augusztusi interjúban azt mondta, hogy „a vázolt okok miatt a nyári szezonban sem nőttek az eladásaink, valamilyen más irányt kellett hát találnunk, hiszen a gyártókapacitásunk tavalyi bővítését elsősorban a magyarországi piaci reményeinkre alapozva hajtottuk végre.”