Átlagosan minden hatodik lakásügyletnél vették igénybe a vevők a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss Lakossági lakáshitelezés című összeállításából. Az elemzés szerint 2016 és 2019 első fél éve között az új lakások körében 42 százalékra, a használt lakások vásárlásánál 11 százalékra becsülhető a csok felhasználási aránya. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden második új otthont a csok segítségével vásároltak meg vagy építettek fel a családok, emellett nagyjából minden kilencedik használt lakás vételénél játszott szerepet a kedvezmény.
Az összegzés szerint 2016. január és 2019. december között a hitelintézetek több mint 115 ezer alkalommal folyósították a kedvezményt, ami összesen 275 milliárd forint támogatást jelentett az érintett családoknak. A 2018-ban tapasztalt mérsékeltebb bővülés után tavaly a folyósított otthonteremtési támogatások száma csaknem tíz-, összege pedig 21 százalékos emelkedést mutatott az előző évhez viszonyítva. A csok eddigi négy teljes éve folyamatos felfutást mutat, amiben feltehetően a mostani járványhelyzet okoz majd törést: 2016-ban 20 755, 2017-ben 29 104, 2018-ban 31 202, tavaly pedig 34 232 családnak folyósították a többmilliós támogatási összegeket a bankok.
Az összegzés szerint az év során a lakáshitelezés nagymértékben bővült, de míg 2019 elején inkább a piaci alapú hitelek domináltak, az év második felében ugrásszerűen megnőtt a támogatott hitelek kihelyezése. A családvédelmi akcióterv részeként ugyanis 2019. július 1-jétől használt lakások vásárlásához is elérhető lett a csok mellé igényelhető támogatott kölcsön, ráadásul az ingatlanra szóló 35 millió forintos értékhatár is megszűnt – a támogatott hitel ezzel a nagyvárosi igénylők szélesebb körének vált elérhetővé.
Emellett elindult a falusi csok, amely együttesen nyújt támogatott hitelt lakásvásárlásra és -felújításra. Mindezek hatására tavaly csaknem kétötödével több államilag támogatott lakáskölcsönt engedélyeztek, miközben összegük majdnem a kétszeresére emelkedett: az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 7,4 millió forintról 10,1 millióra nőtt. Az állami támogatás nélküli hitelek száma eközben 15 százalékkal csökkent.
A támogatások kétötödét új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe 2019-ben
Fotó: Bach Máté
A támogatások 53 százalékát használt, kétötödét új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. Az egy folyósításra jutó átlagos összeg új lakás vásárlásánál 5,6 millió, új lakás építésénél 2,8 millió, használt lakás vásárlásánál 1,8 millió, lakásbővítésnél 800 ezer forint volt tavaly. Utóbbiak aránya éves szinten csaknem hat százalékot tett ki. A második fél évben ráadásul az egy évvel azelőttihez viszonyítva a felújításra, bővítésre fordított támogatások száma csaknem tízszeresére, összegük 13-szorosára ugrott a falusi csok bevezetésének köszönhetően.
Friss kormányzati összegzések szerint 2015. júliusi bevezetése óta idén februárig csaknem 135 ezer család vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt. Mint arról nemrég beszámoltunk, a legnagyobb folyósító pénzintézetek tájékoztatása szerint március óta a járványhelyzet következtében a csok iránti érdeklődés és igénylés – érthető módon – némileg visszaesett. A bankok a csok esetében is elsősorban az elektronikus csatornákat javasolják ügyintézésre.
