Mindenki nyer fél évet a moratórium meghosszabbításával

Alapvetően jó döntés, hogy a hiteltörlesztési moratóriumot a kormány csak a társadalmilag fokozottan rászoruló ügyfelek esetében hosszabbítja meg. A gyakorlat végrehajtásáról szóló kitételek azonban még nem ismertek, a szóban forgó kategória egyelőre túlságosan relatív – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Botos Katalin, a rendszerváltás utáni Állami Bankfelügyelet hajdani elnöke. A szakember úgy ítéli meg, a döntés az ügyfeleknek, de a bankszektornak is kedvező, így fél évvel eltolódik egy kritikus időszak. Jövő év közepéig pedig sok víz lefolyik még a Dunán, s remélhetőleg a körülmények is kedvező irányban változnak.

Fotó: Teknős Miklós Forrás: Magyar Nemzet

Elengedhetetlen a rendszeres konzultáció a termelő ágazatok képviselőivel Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Botos Katalin úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi védekezés során meg kell próbálni az egyes ágazatok működéséből annyit kinyerni, amennyit csak lehet. A megváltozott körülmények között – alkalmazva a védekezés lehetséges módszereit úgy, hogy nem zárnak be a kereskedelmi egységek – nem áll le a gazdasági élet. Nem szakadnak meg az üzleti tranzakciók sem, folyamatosan biztosítva ezzel a központi költségvetés fogyasztási és más adóbevételeit is. Emellett elengedhetetlen a rendszeres konzultáció a termelőágazatok képviselőivel. Így folyamatosan figyelemmel lehet kísérni, hogy mely területeken, mikor van szükség gyors beavatkozásra vagy egy-egy átfogóbb intézkedésre – fűzte hozzá az egyetemi professzor.

Ugyanakkor, mint ismert, sajnos a szolgáltatóágazatoknál – turizmus, vendéglátás egyes részei – szinte reménytelen a vírus előtti állapotot rövid időn belül visszahozni – húzta alá a szakember. – Esetükben nem jöhet szóba a home office sem, ami sok, más esetben megoldás lehet. Kár, hogy tavasz óta nálunk még mindig nincs egységes, az otthoni munkavégzés alkalmazására vonatkozó jogszabály. Észtországban például, az első hullám tapasztalataiból merítve, már egészen korán megalkották a home office alkalmazásának a feltételrendszerét. Sőt, már évekkel korábban nagy hangsúlyt helyeztek az infrastruktúra fejlesztésére, beleértve az iskolai oktatás informatikai eszközökkel való ellátását. A balti államban a megoldás remekül bevált, sokan dolgoznak otthon, ami nem okoz jelentős visszaesést a gazdaságban, miközben mérsékeli a vírus tömeges terjedését.

A bankok kihelyezett hitelei között egyre több az államilag támogatott konstrukció
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

A munkahelyek megtartása és visszaszerzése a vállalkozások és a dolgozók számára is kulcskérdés. A gazdaság működéséhez szükséges források megteremtésében pedig nagy segítséget jelentenek azok a kormányzati programok, támogatások, amelyek a járvány kirobbanása óta megjelentek a piacon. Jól látszik, hogy – a törlesztési moratóriummal kapcsolatos változtatásoktól függetlenül vagy azokkal együtt – a hazai bankrendszer is egyre inkább csak ezeken a támogatott konstrukciókon keresztül vesz részt a termelésben, s járul hozzá a gazdasági teljesítmény növeléséhez. A kockázatok folyamatos növekedése miatt a hitelintézetek ugyanis, érthetően, egyre óvatosabbak, ami a hiteligénylések elbírálásában, illetve a folyósított kölcsönök állományának alakulásában is meglátszik.

A bankoknak valamennyi bizonytalan kilátású hitelkihelyezés a jövőre nézve potenciális veszteség. Már akkor is, amikor még csak minősített kategóriába sorolják a kintlévőséget.

A banküzem biztonsága szerint megképzett céltartalékok folyamatosan rontják a mérleget, ezért nem meglepő, ha a hitelek folyósítói, természetesen igazodva a jogszabályi előírásokhoz, valamilyen módon megpróbálnak további „biztonsági szelepeket” beépíteni a működésükbe. Ilyen lehet például az a gyűjtőszámla-megoldás, amelyet – mint azt az érintett ügyfelek beszámolóiból lehet tudni – a bankok a hiteltörlesztési moratóriumban résztvevők számára ajánlanak fel. Ezen a számlán az adós már előre megtakaríthat kisebb-nagyobb összeget, amelyet a jövő év elejétől, a moratórium lejárta után felhasználhat a törlesztés folytatásakor. Miközben ezek a forintok a folyósító intézmény számára már év végéig is használható és forgatható pénzt jelentenek.

A hajdani bankfőfelügyelő szerint a pénzügyi intézmények egyedi, az úgynevezett biztonsági pufferek növelését célzó megoldásait – a jogszabályi kereteken kívül – azonban behatárolja még egy kitétel: óvakodni a „moral hazard” fogalmát kimerítő akcióktól. Magyarul, ne fusson bele a bank, de az ügyfél se, az erkölcsi kockázat csapdájába, ahol az egyik fél kockázatos vállalkozásba kezd, ám a rizikót részben vagy egészében egy másik félre terheli.