Ezermilliárdos adómérséklés kellene

A vírus okozta válság olyan mértékben alakítja át a viszonyokat, amihez legfeljebb csak az 1989–90-es rendszerváltozás hasonlítható – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László szerint az államnak minél több területen digitalizálnia kell saját működését, ezzel komoly összegeket takaríthat meg. Pénzt a magánszemélyeknek is félre kell tenniük, ezt a kormány például új, nyugdíjcélú állampapír kialakításával segíthetné. A mindennapi életet pedig úgy, ha a lehető legrövidebb időn belül tíz százalék alá csökkenti a személyi jövedelemadó 15 százalékos kulcsát.

Domokos László: Az áfa csökkentése sem válságidőszakban, sem máskor nem kifizetődő Fotó: Havran Zoltán

– Tehát azt javasolja, hogy az szja jelenlegi 15 százalékos kulcsát tíz százalék alá mérsékelje a kormány?

– Igen, ezt.

– Mégis mennyi idő alatt?

Számításaink szerint egy százalék szja-csökkentés 170 milliárd forintba kerül, azaz nagyjából ezermilliárd forintos adócsökkentésről beszélünk. Ennyi maradna a legálisan munkát vállaló majdnem négy és fél millió embernél.

Véleményem szerint a változtatással nem szabad sokat várni, s nem szabad elaprózni. Akár a jövő év elején is végre lehetne hajtani egyben a csökkentést, de azt is megfelelőnek tartanám, ha két lépésben, 2021-ben és 2022-ben lenne három-három százalékpontos szja-mérséklés. Ezzel a kormány minden további intézkedés nélkül elérhetné, hogy a fizetések reálértéken maradjanak.

– Van most erre ezermilliárd forint?

– Nagy vonalakban és leegyszerűsítve tekintsük át az állam anyagi lehetőségeit. Magyarország támaszkodhat saját belső forrásaira, ezek mellett kölcsönt vehet fel és különféle összegeket kap az Európai Uniótól. Az utóbbinál maradva: az unió hatalmas mentőcsomagot alakított ki nemrégiben. Úgy vélem, a kormány jól döntött, amikor nem akadályozta meg a folyamatot, nem állta útját például a közös hitelfelvételnek. Ha az unió pénzt ad, érdemes elfogadni, s lesz is helye az összegeknek. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a válság elleni küzdelemhez az EU-tól eddig egyetlen eurócent sem érkezett, az első ilyen tételek leghamarabb január környékén futhatnak be. S leginkább a beruházások, a fejlesztések, vagyis a különféle építkezések költségeinek kifizetésére szolgálhatnak.

– Hogy áll Magyarország saját forrásokkal, és milyen szerep juthat a kölcsönöknek?

– E kettő tulajdonképpen összekapcsolódik. Magyarország egyik legfontosabb feladata, hogy a következő két-három évben garantálja saját fizetőképességét, ehhez pedig hitelekre is szüksége lesz. Az már most látszik, hogy jövőre a legnagyobb államok is megjelennek majd a nemzetközi hitelpiacon, vagyis Magyarországnak sokak mellett például Japánnal, az Egyesült Államokkal és Németországgal kell majd versenyeznie a kölcsönökért. Ilyen mezőnyben nyilván nem a miénk a legerősebb pozíció. Ezért – úgy vélem – az államnak saját polgáraitól kell kölcsönt kérnie. Csak ebben a nehéz évben legalább 1500 milliárd forinttal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, amelyet megfelelő feltételek mellett a lakosság be is fektethet.

Domokos László: Az áfa csökkentése sem válságidőszakban, sem máskor nem kifizetődő
Fotó: Havran Zoltán

– Egy éve indította el a kormány a piacinál jobb kamatot kínáló Magyar állampapír pluszt, ami népszerűnek mondható.

– Csakhogy ez a népszerűség, úgy tűnik, most kevés, nem elég. Jobb és más konstrukció is kell. Szükség lenne például nyugdíjcélú állampapírra – ezt korábban tervbe is vette a kormány, de még nem vezette be. Épp itt volna az ideje. Ahogy annak is, hogy rövidlejáratú, jól kamatozó, néhány hónapos állampapírokból is vásárolhasson a lakosság. Ez a kérdés megítélésem szerint rendkívüli jelentőségű:

Magyarország a saját maga finanszírozásához szükséges pénz számottevő részét önnön polgáraitól kérhetné kölcsön. Ennél előnyösebb megoldás nem is igen képzelhető el.

Az adós mindig kiszolgáltatott a hitelezőjével szemben, de ha az államot jórészt saját polgárai hitelezik, ezzel a kockázattal már kevésbé kell számolni. Arról nem beszélve, hogy a kamat, amit mindenképpen ki kell fizetni, itthon, a hazai társadalomnál marad, s utóbb ellenértékként jó eséllyel a honi gazdaság különféle vállalkozásaihoz kerül. Az új befektetési lehetőségek kialakítása szerintem sürgős feladat, csupán néhány hónapja maradt erre az államnak.

– Az új állampapírok sikere nyilván azon is múlik, hogy a társadalom akar-e takarékoskodni.

– A munkavállalók, a családok válságidőszakban akkor cselekszenek helyesen, ha havi jövedelmük minden száz forintjából legalább tízet félretesznek. Megjegyzem: az szja-csökkentés emelné a kereseteket, így nemcsak fogyasztásra maradna több, hanem megtakarításra is.

– Mint említette, az állam saját forrásaira is támaszkodhat. Jelenleg mennyi pénz állhat rendelkezésre?

– Most nagyjából 800-1000 milliárd forintnyi elkölthető forrás azonosítható.

– Ezt nagyjából el is vinné az egy számjegyű szja. Megéri minden pénzt erre fordítani?

– Visszakérdezek: van jobb befektetés, mint az ember? Ráadásul – s ez nyilvánvaló – értéket csak munkával teremthetünk. Ahhoz pedig, hogy rávegyük a munkavállalókat még több munkavégzésre, jó ösztönző kell. Az adócsökkentés éppen ilyen, motiválni kell az embereket. Úgy vélem egyébként, hogy az ideális adórendszerben az szja kulcsa pontosan nulla. A járulékokat be kell szedni, mert finanszírozni kell a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátórendszert, de a magas adó tulajdonképpen a munka büntetése. Ennek fejében persze meg kell adóztatni a fogyasztást, vagyis az áfát magasan kell tartani.

Az elnök óva int az adóügyi demagógiától
Fotó: Havran Zoltán

– Az ellenzék több szereplője éppen a forgalmi adó mérséklését követeli.

– Az áfacsökkentés hasznos lehet ugyan – például visszaszoríthatja az adócsalást –, de rendszerint valamilyen üzleti érdeket szolgál ki. Olcsóbbak egészen biztosan nem lesznek a termékek, miközben egyes érdekkörök jól járnak. Amíg az áfa mérséklése nem kifizetődő járványidőszakban – ahogy máskor sem –, addig három intézkedéstípus kifejezetten hatékony lehet gazdasági krízishelyzet idején.

– Melyek ezek?

– Az első a társadalom öngondoskodásának támogatása, ezt szolgálhatná az új típusú állampapírok bevezetése. A második az adóegyszerűsítés és a gazdaság további fehérítése. Utóbbi területen az elmúlt években hatalmasat lépett előre Magyarország, az online pénztárgépek, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése és az online számlarendszer révén jelentősen zsugorodott a hazai feketegazdaság. Olyannyira, hogy ebben a mutatóban megelőztük Ausztriát is, Európa élmezőnyébe kerültünk. A fehérítés sok százmilliárdos bevételt jelenthet az államnak, miközben növelheti az átláthatóságot, és csökkentheti a korrupció lehetőségét. Harmadszor, érdemes áttekinteni az állami kiadásokat, és a pazarló, felesleges költéseket el kell hagyni.

– Nem lenne meglepő, ha utóbbi mondatát sok baloldali szereplő idézné a közeljövőben, mondván: már az ÁSZ elnöke is például a sportberuházások felfüggesztését szorgalmazza.

– Szó sincs róla. A sport az egyik legfontosabb időtöltés, különösen válság, korlátozások idején kell áldozni a mozgásra, a szórakozásra. Inkább az államigazgatásban lépten-nyomon felbukkanó kettősségekre, nem használt, de rendszerben tartott eljárási módszerekre gondolok, amelyek továbbra is lassítják a folyamatokat. Ami pedig időt rabol, az munkaerőt rabol, így pénzt visz el. A digitalizálás elengedhetetlen, aki – legyen az magánszemély vagy szervezet – ebből kimarad, az nemcsak lemarad, de ma már el is pusztul. A pandémia elhozta a folyamatos digitalizáció korát, ehhez a változáshoz csak az 1989–90-es átalakulás mérhető. Akkor a diktatúrát demokrácia váltotta, az államit a magán, vagyis új élet kezdődött.

– Érdekes hasonlat: a legtöbben, akik átélték, nem érzik magukat a rendszerváltozás nyertesének.

– Részben az állam felelőssége is, hogy ez a mostani transzformáció után ne így legyen. Annyi biztos, hogy Magyarország jó helyzetből rugaszkodhat neki a következő időszaknak, ugyanakkor csak rajtunk múlik, hogy nyertesek vagy vesztesek leszünk.