A kormány azt reméli, hogy ez az állampír olyan befektetés lesz, amely kedvező kamatozása miatt növeli a magánszemélyek jövedelmét is – ilyen felvezetéssel mutatta be Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly május végén a köznyelvben csak szuperállampapírként emlegetett Magyar Állampapír Pluszt. A kizárólag a lakosságnak szóló befektetési lehetőség futamideje öt év, az első félév után évi 3,5 százalék kamatot írnak jóvá az ügyfeleknek, az első év végén további évi négy százalékot, majd – folyamatos emelkedés után – az ötödik esztendő végén már évi hat százalék jár.
A pénzügyminiszter helyettesénél most arról érdeklődtünk, mennyit hozott eddig a lakosságnak a szuperpapír. Válaszában Tállai András államtitkár elöljáróban arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly májusban adócsökkentésből, adminisztratív enyhítésből, fejlesztési kedvezményből álló gazdaságvédelmi akciótervet indított útjára a kormány, ennek volt része az új állampapír. – Eddig több mint 4700 milliárd forint értékben vásároltak – elektronikus úton vagy papíralapon – ilyen állampapírt a családok. Az érdeklődés ráadásul a vírusválság időszakában is megmaradt, ez pedig az erős bizalom jele – mondta a miniszterhelyettes. Szerinte azzal együtt is igaz ez, hogy akadtak olyanok, akik a visszaváltás mellett döntöttek. Így jelenleg 4532 milliárdnyi Magyar Állampapír Pluszt tart magánál a lakosság, amihez még hozzászámíthatók a nyomdai papírok is. Ebből 179 milliárd forintot vásároltak.
Fotó: Kurucz Árpád
A kamatról szólva a miniszterhelyettes megjegyezte, hogy azoknál az ügyfeleknél, akik tavaly vásároltak a szuperpapírból, megtörtént az első féléves kamat jóváírása, de többek az első éves hozamot is zsebre tehették már. – A lakosságnak járó összeg több mint 85 milliárd forintot tett ki eddig – közölte az államtitkár, majd megjegyezte: a summa ezután ütemesen fog nőni, az idő múlásával ugyanis jelentősen emelkedik a papír hozama.
Tállai András arról is beszélt, hogy a Magyar Állampapír Plusz kedvező az állam számára is. – Az országot döntően nem külföldiek hitelezik és nem devizában áll fenn az adósság legnagyobb része. Utóbbi adósságtípus nem éri el a húsz százalékot sem – mutatott rá az államtitkár, aki szerint emiatt nincs kiszolgáltatottság. Különösen olyan nem, mint a Gyurcsány-kormány idején, amikor a pénzért cserébe végül is nemzetközi pénzpiaci szereplők döntötték el, milyen megszorításokat hajtsanak végre a gazdaságpolitikában egyébként kudarcot kudarcra halmozó balliberális kormányzatok. – Ilyen ma nem fordulhat elő – mondta a miniszterhelyettes, s ebben szerinte nagy szerepe van annak, hogy a magyar lakosság az állam egyik fő hitelezője, így a kamatként kifizetett összeg is itthon marad.
