Az Európai Bizottság értékelte az oktatás, az egészségügyi és a vasúti infrastruktúra, illetve az erdősítés ágazatában tervezett fejlesztéseket, az öntözésre vonatkozó részt azonban korszerűtlennek találta, annak újragondolására szólított fel bennünket.
Dan Barna miniszterelnök-helyettes tárgyszerűnek tűnő tájékoztatása azt követően hangzott el, hogy a hazai egyeztetések célegyenesében Bukarestben váratlanul ellenzéki támadások kereszttüzébe került a koronavírus-válság utáni újraindulást szolgáló országos helyreállítási terv. Miután az is elhangzott, hogy az EB gyakorlatilag visszautasította a bukaresti kormány által kidolgozott csomagot, Klaus Johannis államfő válságtanácskozást hívott össze. Azt követően azonban Cristian Ghinea európai uniós forrásokért felelős miniszter azzal próbálta lehűteni a kedélyeket, hogy az eredeti menetrendnek megfelelően május 31-ig benyújtják Románia helyreállítási tervét.
Sajtóhírek szerint Brüsszel többek között a román kormány 4,5 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési és autópálya-építési terveit kifogásolja, Ghinea szerint azonban nincs szó visszautasításról, inkább csak túl magasnak ítélték az erre a célra előirányzott forrásokat. Az is nehézséget okoz azonban, hogy
az unió inkább a metróépítést és a vasúti fejlesztéseket támogatná, Romániában azonban a jóval az európai átlag alatt lévő autópálya-hálózat bővítése is jelentős környezetvédelmi előrelépést eredményezne.
Bukarest az A7-es sztráda Ploieşti–Paşcani, valamint a Románia és Magyarország közötti közúti forgalmat is jelentősen érintő A8-as autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda és Leghin–Paşcani, az A3-as Magyarnádas–Vaskapu, valamint az A1-es Marzsina–Holgya közötti Hunyad megyei szakaszát finanszírozná a programból.
Az EU metrót és vasutat építtetne, de az autópálya-építések is döcögősen haladnak
Fotó: MTI/Boda L. Gergely
– Az Európai Bizottság már csak azért sem utasíthatta vissza Románia helyreállítási tervét, mert még be sem nyújtottuk – erősített rá Hegedüs Csilla, az uniós forrásokért felelős minisztérium RMDSZ-es államtitkára a Krónika című napilapban. Mindössze az informális tárgyalások kezdődtek el, megelőzendő, hogy a viták ne a véglegesítéshez rendelkezésre álló két hónap alatt lángoljanak fel.
Bár a legtöbb területen egyetértés van a kormánykoalíción belül, akadnak nézetkülönbségek, hogy a kabinet mit lépjen az EB válaszaira. A brüsszeli testület ugyanis pontosan meg akarja határozni, mire lehet elkölteni a Romániának ítélt 29,4 milliárd eurós helyreállítási büdzsét. Hegedüs Csilla szerint a terv alapját a 2019-es és a 2020-as országjelentés képezi, amelyek nyomán
a romániai reformoknak 37 százalékban „zöldeknek” kell lenniük, húsz százalékban a digitalizációt kell előmozdítaniuk.
A 2020 végén alakult Cîțu-kormány vállalta, hogy az elvárásoknak megfelelően módosítja az előző, liberális kormány által kezdeményezett helyreállítási tervet. Cristian Ghinea tárcavezető valamennyi érintett minisztériummal, a megyei jogú városok, a megyei önkormányzatok, a falvak szövetségeivel, a szakszervezetekkel, a civil szervezetekkel is egyeztetett, a folyamat során számos javaslat érkezett be a már meglevő célkitűzések mellé. Ezeket a különböző minisztériumokban összesítették, majd mindegyik elkészítette a maga reform- és befektetési tervét, amelyek végösszege csaknem 41 milliárd euróra rúg. Az ily módon kialakított tervet április közepén kormányülésen fogadták el mint Románia prioritásait tartalmazó projektportfóliót.
