Elkezdődött az építkezés a Paks II erőmű telephelyén

A paksi atomerőmű a garanciája annak, hogy a magyar lakosság és a vállalkozások áramellátása hosszú távon is olcsó, kiszámítható és biztonságos legyen — mondta Süli János, a Paks II projektért felelős miniszter abból az alkalomból, hogy tegnap elkezdődött a beruházás telephelyén a kiszolgálóépületek kivitelezése. Hozzátette, hogy nukleáris energia hasznosítása nélkül nincs klímavédelem sem. A kivitelező KÉSZ-csoport határidőre ígéri az épületek átadását.

2019. 06. 21. 6:05

A reaktorblokk működésének sematikus ábrája. A villamos energia termelése ezzel a technológiával nem jár szén-dioxid-kibocsátással Fotó: Havran Zoltán

Azokban az országokban, amelyekben végleg leállították az atomerőműveket, ugrásszerűen megnőtt a légszennyezés. Németország például, amely a nukleáris alapú áramtermelés kivezetése mellett döntött, képtelen teljesíteni a 2020-ra előirányzott szén-dioxid-kibocsátási célokat, hiszen az időjárásfüggő megújulók miatt fosszilis erőművekre is kénytelen támaszkodni. Másfelől pedig a német lakossági fogyasztók háromszor annyit fizetnek egy kilowattóra (kWh) áramért, mint a magyarok.

Süli János emlékeztetett arra is, hogy Magyarország jelenleg az áramigény harmadát importból, jellemzően a környező országok fosszilis erőműveiből származó villamos energia vásárlásával fedezi.

A miniszter véleménye szerint a klímavédelmi célok elérése mellett tehát az importfüggőség mérséklése szempontjából is kulcsfontosságú a Paks II beruházás, külföldi erőművekre nem lehet alapozni hazánk ellátásbiztonságát.

A Paks II. Zrt. megrendelőként abban érdekelt, hogy kiváló minőségben valósuljon meg a projekt kivitelezése – erről Lenkei István, a társaság vezérigazgatója beszélt, hozzátéve, hogy a zrt. és a fővállalkozó ASZE szorosan együttműködik.

– A tegnap indított munkálatokkal párhuzamosan zajlik a két új paksi blokk létesítési engedélyéhez szükséges, mintegy háromszázezer oldalas műszaki tervdokumentáció összeállítása, amely azt hivatott igazolni, hogy az új blokkok tervei maximálisan megfelelnek a legszigorúbb nemzetközi, magyar, illetve európai biztonsági előírásoknak – emlékeztetett a vezérigazgató.

A Paks II projekt fővállalkozója az ASZE Mérnöki Vállalat Rt., amely a Roszatom mérnöki divíziójához tartozik. Alekszandr Hazin, az ASZE alelnöke, Paks II építési projektigazgatója mérföldkőnek nevezte a felvonulási épületek létesítésének megkezdését az orosz–magyar kormányközi megállapodás alapján megvalósuló beruházásban. Elmondta, hogy a munkálatok előkészületként szolgálnak a két új blokk létesítéséhez, a telephelyen ezután folyamatos lesz a munkavégzés.

– Ezek a blokkok a világ egyik legkorszerűbb és legbiztonságosabb technológiáját képviselik, a 3+ generációs erőművek közé tartoznak. Az új egységek biztonságosan látják majd el Magyarországot szén-dioxid-kibocsátástól mentes, tiszta és olcsó villamos energiával a legalább hatvanéves garantált üzemidő, illetve a lehetséges üzemidő-hosszabbítás során – hangsúlyozta Alekszandr Hazin, aki kiemelte, hogy a tendert elnyerő KÉSZ-csoporttal megbízható magyar partnerre leltek.

Az orosz fővállalkozó által Paks II felvonulási létesítményeire a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. adta a legjobb ajánlatot, a megbízás elnyeréséhez a számos nemzetközi referencia mellett az is hozzájárult, hogy a társaság a saját erőforrásaira támaszkodik – ismertette a kivitelező vezérigazgatója.

Sáray Zoltán szerint Magyarország egyik legnagyobb építőipari cégcsoportjaként a KÉSZ-csoport határidőre és a legmagasabb szakmai színvonalon adja majd át a felvonulási épületeket. A magyar cég munkája beleszámít abba a negyvenszázalékos részarányba, amelyet a teljes projekt kivetelezésére tűztek ki célként. A vállalat érdekelt a Paks II projekt építési-szerelési munkálataiban is.

A megrendelő Paks II. Zrt. pedig már korábban biztosította azt a 22/11 kilovoltos transzformátorállomást, amely az építési munkálatokhoz szükséges villamosenergia-ellátást garantálja.

Klímacélok Pakssal

A Paks II projekt tehát a ma Magyarországon működő négy reaktorblokk teljesítményét helyettesíti majd 2400 MW-tal, kissé túlszárnyalva a jelenlegi 2000 MW-os bruttó teljesítményt, hiszen a megrendelő szem előtt tartotta a villamos energia iránti igény várható további növekedését, illetve az importhányad mérséklését.

Napjainkban a paksi atomerőmű a hazai áramigénynek mintegy harmadát fedezi éves szinten, a kereslet másik harmadát importból, harmadik harmadát pedig egyéb termelésből oldják meg.

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. úgy számol, hogy a hazai villamosenergia-rendszer teljesítőképességének fenntartásáért a következő évtizedben legalább 5300 MW összkapacitást kell létesíteni.

A két új blokk összteljesítményének léptéke elmarad az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC ajánlásától is, amely a múlt év végén publikálta az évtized egyik legfontosabb klímavédelmi jelentését.

Ebben egyebek mellett az állt, hogy 2040-re megközelítőleg a mai duplájára kellene növelni a világon működő atomerőművi kapacitásokat az éghajlatváltozás megállítására teendő lépések között.

A jelentés szerzői leszögezték, hogy a globális felmelegedést – a párizsi klímaegyezménynek megfelelően – az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani, mégpedig az emberiség és a föld élővilágának fennmaradásáért. A testület határozottan kiállt amellett is, hogy a küzdelem nem lehet eredményes a nukleáris energia alkalmazásának mellőzésével.

– Vagy klímacélok, és akkor Paks. Vagy nincs Paks, és akkor nincsenek klímacélok – a fentiek fényében érthető, miért válaszolt ezekkel a mondatokkal a minap Orbán Viktor kormányfő a parlamentben Schmuck Erzsébet LMP-s képviselőnek, aki azt kérdezte, milyen érdemi lépéseket tesz a kormány a klímaváltozás ellen.

A miniszterelnök válaszában azt is jelezte, hogy a kormánynak fontos a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem, mert tisztább vizet, tisztább levegőt és elviselhető klímát szeretne elérni. Ezért – fűzte hozzá Orbán Viktor – hosszú távon atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban napelemes beruházásokkal szeretnék fedezni az ország az energiaszükségletét, illetve csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

Téves szembeállítás

Rossz megközelítés a nukleáris és a zöldenergia-források hasznosítását egymással szembeállítani. Ahogyan azt az Európai Parlament már 2015 decemberében szavazással kimondta az energiaunióról szóló állásfoglalásában: a megújuló és az atomenergia-termelésre is szükség van a jövőben. A két technológia nem helyettesítheti, sokkal inkább kiegészítheti egymást, párhuzamos működtetésük előnyökkel jár. Közös előnyük pedig az, hogy szén-dioxid-kibocsátás nélkül termelnek villamos energiát.

Magyar vállalat végzi el a munkát
Fotó: Paks II Zrt./Nagy Tamás

Nem véletlen, hogy az egymással párhuzamos működtetés javasolt, hiszen a két technológia kiigazítja a másik hátrányait. Az időjárásfüggő napenergia-hasznosítás hátulütője a termelés kiszámíthatatlansága és rendszertelensége, míg az atomerőművek termelése könnyen tervezhető, és egyenletesen állítják elő az áramot.

Az egyenletes termelés, illetve a nukleáris technológia velejárója, hogy a reaktorok teljesítményének szabályozása kifejezetten rugalmatlan: a két új paksi blokk jól szabályozhatónak számít, mivel naponta akár két alkalommal is lehet állítani a teljesítményükön.

A nukleáris technológia klímavédelemben betöltött szerepét mára olyan országok is felismerték, mint a legnagyobb karbonkibocsátók között számontartott Kína, ahol tavaly hét reaktort állítottak szolgálatba.

Törökország, Banglades és India is az atomerőművet építők között van. A sort – a teljesség igénye nélkül – folytatni lehet Nagy-Britanniával, Finnországgal vagy éppen az Egyesül Államokkal, világszerte jelenleg több mint ötven blokk épül és további ötszáz új reaktor kivitelezése várható.

Érdekes helyzet Ausztráliáé, amely még 1998-ban tette indexre az atomenergiát, ám miniszterelnökük nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a tilalom feloldását fontolgatják.