Módosítana a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályain a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). – Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a kata bevezetése – a csekély adminisztráció és az alacsony adóterhek révén – növelte a vállalkozási hajlandóságot, megkönnyítette az új vállalkozások elindítását és a különféle ötletek megvalósítását – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Parragh László, amikor arra kértük, mutassa be a kamara javaslatát.
Az MKIK elnöke kifejtette: garantálni kell, hogy ezek a kedvező gazdasági hatások a jövőben is érvényesüljenek, ehhez azonban módosítani kell a kata előírásain. – A változtatás elsősorban a gazdaság érdekeit szolgálná. Egyszerű és átlátható szabályokra van szükség, amelyek már nemcsak a gazdaság fehérítéséhez, de a munkanélküliség csökkentéséhez is hozzásegítenek – fogalmazott az elnök. A kamara szerint arra van szükség, hogy a katát ne lehessen a munkaviszonyok visszaélésszerű kiváltására felhasználni. – Röviden: a kata adózási forma hasznos, a múltban már bizonyított, a jövőben is szükség van rá, de alkalmazásának lehetőségét felül kell vizsgálni a gazdaság további fehérítése érdekében. A tisztességes gazdasági szereplők számára továbbra is fenn kell tartani ezt az adózási formát, ez szolgálja a gazdaság érdekét – mondta az elnök.
A kamarai elnök három pontban foglalta össze a javaslatot
Fotó: Havran Zoltán
A részletekről szólva Parragh László kiemelte, hogy a változásokat kizárólag előretekintően szabad bevezetni, amelynek legkorábbi dátuma 2021. január 1. lehet. – Ez azért fontos, hogy minden érintett fel tudjon készülni. Fontos, hogy a vállalkozások érezzék a kiszámíthatóságot, az átláthatóságot, különösen akkor, ha az adórendszer változik – fogalmazott az elnök. Mint elmondta, a kamara javaslatai között szerepel például, hogy a katás vállalkozásnak és üzletfelének adatot kell szolgáltatnia akkor, ha egymás közötti ügyleteik egy évben meghaladják a hárommillió forintot.
– Jelenleg is van ilyen szabály, az értékhatár most egymillió forint – jegyezte meg az elnök, ám hozzátette: nemcsak az összeget emelnék meg, de ki is egészítenék a passzust. Mégpedig úgy, hogy a hárommillió forint feletti rész után bizonyos mértékű (akár negyvenszázaléknyi) adót kellene leróni. – A plusz közterhet nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába – mondta Parragh László. Szerinte ezzel eltűnne az adóelőny, s megakadályozható lenne, hogy a munkaadók munkaviszony helyett katás vállalkozóként – lényegében színlelt szerződéssel – alkalmazzák dolgozóikat. A kamara – második pontként – támogathatónak tartja a kata sávossá alakítását is. Például úgy, hogy hatmillió forint árbevételig ötvenezer, afelett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke.
Munka a tervezőasztal mellett. Minden egyenes?
Fotó: 123RF
Az MKIK-nál végül úgy látják: az adóhivatal birtokában van azoknak az információknak, amelyek alapján célzott és gyakoribb ellenőrzéseket lehetne lefolytatni azoknál a vállalkozónál, ahol nagy valószínűséggel felmerül a munkaviszonyok visszaélésszerű átminősítése. – Elsősorban azokat a cégeket lenne szükséges szigorúbban ellenőrizni, ahol a hatóság joggal feltételezi a meglévő információk alapján a visszaélést – mondta az elnök, hozzátéve: a piac megtisztítása alapvető jelentőségű, a kétes szereplők kiszűrése nagyban megkönnyítheti a jogkövető résztvevők dolgát. A kamara szerint az adóhivatalnak egyébként is fontos feladat jut abban, hogy a vállalkozások kellően megismerjék a jogszabály-változásokat. – Ha a kormány a kata rendelkezéseinek átalakítása mellett dönt, a hatóság ezeknek a módosításoknak a bemutatásában is szerepet vállalhatna – mondta Parragh László.
Az elnök végezetül megismételte: a kata fontos eleme az adórendszernek, ugyanakkor tenni kell az ellen, hogy az eredetileg a legkisebb gazdasági szereplők boldogulását segítő adózási módot ne használhassák ki egyesek a szabályok kikerülésére. A változtatás a gazdaság érdekét szolgálná.
