Gyurcsányék mögé álltak a balos szakszervezetek

A szociális párbeszéd magyarországi állapotára hivatkozva sorakoztak fel Gyurcsányék mögött a baloldalhoz köthető szakszervezetek. Úgy vélik, az Európai Unió­nak kellene döntenie a magyar minimálbérről.

Idén nyolc százalékkal nőtt itthon a minimálbér Fotó: Kurucz Árpád

Az Európai Unió hatáskörébe helyezné Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a minimálbér mértékéről, illetve a nyugdíjakról szóló döntést. Kordás László a Népszava közlése szerint egy konferencián azt mondta: az érdekegyeztetés kiüresítése miatt a magyar dolgozóknak az volna a jobb, ha egy kötelező uniós direktíva szabná meg az európai minimálbér mértékét, nem pedig egy ajánlás, mert az garantálna egyfajta minimumot. Emellett természetesen a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve lehetne további megállapodásokat kötni.

Példaként említette az idei minimálbér-emelés körüli vitákat. Ismert, nyolc százalékkal nőtt idén a minimálbér és a garantált bérminimum, habár a 2018 végén kötött megállapodás értelmében ettől el lehetett térni. Ugyanakkor nem volt kötelező felülírni a megállapodásban foglaltakat, s mivel erre a munkaadói oldal nem volt hajlandó, maradt az eredetileg meghatározott mérték.

Idén nyolc százalékkal nőtt itthon a minimálbér
Fotó: Kurucz Árpád

Lapunk korábban többször beszámolt arról, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a munkaadói és a munkavállalói képviseleteknek kellene érdemi javaslatokkal előállniuk mind a bérekkel, mind egyéb munkavállalói kérdésekkel kapcsolatban, és ezeket a javaslatokat a kormány – mint végrehajtó hatalom – elé terjeszteni.

Hazánkban ugyanakkor a szakszervezetek nem folytatnak érdemi tárgyalásokat a munkáltatói képviseletekkel, nincs így napirenden sem a digitalizáció, sem az éghajlatváltozás kérdése, de a minimálbérek újragondolásáról vagy a rugalmas foglalkoztatás elterjedésének kérdéséről, tehát a munkavállalók részéről felmerülő igényekről sincs kétol­dalú egyeztetés.

A jogi keretei egyébként meglennének az érdekegyeztetésnek a versenyszférában és a közszférában is, ám a Magyar Nemzet képviseletekhez intézett korábbi kérdéseire adott válaszok között nem található olyan téma, ami valóban a szakszervezetek hatáskörébe tartozna.

Az európai minimálbérről szóló konferencián felszólalt Dobrev Klára, a DK képviselője, az Európai Parlament alelnöke, aki február elején bejelentette, hogy konzultációt kezdenek az európai minimálbérről. A kérdések jelentős része azt a látszatot kelti, hogy a DK vagy központilag szabályozott módon, vagy brüsszeli jóváhagyással határozná meg a hazai kötelező legkisebb keresetet, noha az Európai Bizottság már többször világossá tette, hogy a magyarországi gyakorlatot, tehát a szociális párbeszédet támogatja.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség kötődése Gyurcsányék pártjához ugyanakkor nem meglepő, mivel Kordás László elnök korábban a Gyurcsány-kormányban a foglalkoztatáspolitikáért felelt. Ebben az időben kezdődött hazánkban a tömeges létszámleépítések gyakorlata és a devizahitelezés elterjedése, továbbá az összeszerelő üzemeknek is fénykoruk volt.