Azóta hiába folyik lázas munka a háttérben, a Las Vegas Casino nem tudja tartani az eredeti ütemtervet, és az online kaszinó nyitása átcsúszik 2017-re. A magyar cégeknek egyébként sincs sok szerencséjük a határidőkkel, emlékezhetünk, hogy a Szerencsejáték Zrt. hiába szerette volna a 2012-es lengyel–ukrán labdarúgó-Európa-bajnokságra elindítani a TippmixPro sportfogadási oldalt, ez csak 2013 májusában sikerült.
Pedig a parlament sem gördít akadályt Andy Vajna monopóliumának útjába: szeptemberben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére a tiltott online szerencsejáték megakadályozása érdekében módosították a szerencsejáték-törvényt. Az addiginál magasabb bírság és az érintettek bankszámlájának pénzügyi blokkolása elvileg az illegális szervezőkkel szembeni fellépést szolgálja, gyakorlatilag viszont a Vajna érdekeltségébe tartozó online kaszinó, illetve a TippmixPro teljhatalmát garantálja.
Az akkori változás eredményeképp a jogalkotó már megtilthatja a bankoknak, hogy illegális játékszervezők számára teljesítsenek utalásokat, a reklámbírság felső határa egymillió forintról 10 millióra, a blokkolás megtagadásának bírsága pedig 100–500 ezer forint helyett 1–5 millióra ugrott. Így akik változatlanul külföldi oldalon játszanak, azoknak tovább szűkültek a lehetőségeik, míg a hazai játékosoktól több adat bekérésére van szükség a számlanyitáshoz.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint jelenleg több mint 350 oldallal szemben van érvényben jogerős blokkolóhatározat, az illegális onlineszerencsejáték-szervezők pedig 10–20 milliárd forint közötti adóbevétel-kiesést okoznak az államnak. A Magyar Szerencsejáték-szövetség álláspontja szerint viszont a legnagyobb költségvetési kárt nem a külföldi fogadási oldalak, hanem a pénznyerő automaták betiltása okozta. A nyerőgépek 2012-es lekapcsolása óta több mint százmilliárd forinttól esett el az államkassza. Tavaly ugyanis az idehaza üzemelő – akkor még – nyolc kaszinó együttesen 3,08 milliárd forintnyi játékadót fizetett, a játékgépek idején ez az összeg rendszerint 35 milliárd körül alakult évente, egyéb jogcímeken pedig az iparág további 35 milliárddal hizlalta az államkasszát.
