Keveset vallott be a kötvénycég?

Sokkal több letelepedési kötvényt értékesíthetett a közvetítő cég, mint amennyi után adózott.

A konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. Csupán egyetlen állampapír értékesítésekor 23–27 millió forintos bevételre tesznek szert a cégek, ami óriási összeg. A letelepedési program indulása óta az idén áprilisig 3565 kötvényt adtak el. Az adósságkezelő csak összesített adatokat szolgáltat, az egyes cégek értékesítési eredményeiről értékpapírtitokra hivatkozva nem ad információkat. Számításunk szerint a közvetítőcégek nem panaszkodhatnak, hiszen eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 82, míg a drágább árazással kalkulálva több mint 98 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből legalább 32 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen a magyar állam kamatot is fizet lejáratkor az állampapírok után. A kötvénypiacon szokatlan módon azonban nem a befektető kapja a kamatot, hanem a közvetítőcég nyeli le azt.