Kis eséllyel lehet új minimálbéralku

Továbbra sem sikerült tető alá hozniuk a szociális partnereknek új megállapodást a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi mértékéről, így egyre valószínűbb, hogy a két összeg a korábban meghatározott nyolc-nyolc százalékkal nő 2020-ban. A kormány álláspontja szerint a képviseleteknek kell megegyezniük, míg a munkaadók a globális, s áttételesen a magyar gazdasági növekedés várható lassulása és a kisebb cégek talpon maradása ­miatt nem hajlandók eltérni az eredeti megállapodástól.

Hiába teljesített a vártnál jobban a gazdaság, lehet, hogy mégsem érvényesíthetik érdekeiket a dolgozók Fotó: Bach Máté

– Továbbra is folyik a verseny a képzett munkaerőért, emiatt pedig a piacképes cégek jóval nagyobb mértékben emeltek eddig is a fizetéseken. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozásoknak a kötelező nyolcszázalékos emelés még nem jelent komoly kockázatot – emelte ki Perlusz ­László, aki úgy látja, a tavalyi megállapodásban meghatározott nyolcszázalékos bérajánláson sem kívánnak változtatni, mivel a közszféra kiadásait növelné meg elsősorban, amely további karcsúsításra szorulna.

A főtitkár hozzátette: a cégek szakemberigénye nem mérséklődik, ezért a képzett dolgozók megtartása a minimálbérektől függetlenül nagy béremeléseket generál.

– Jelentősen elmaradt idén a minimálbérek emelkedése a versenyszféra bruttó 12 százalék körüli átlagos bérnövekedéstől, ráadásul a főbb gazdasági mutatók is jobbak a vártnál, ezért a szakszervezeti oldal elfogadhatatlannak tartaná a két számjegyű felzárkóztatásnál kisebb mértéket – hangsúlyozta megkeresésünkre Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: a vállalati szféra adatait figyelembe véve a konföderáció a bérajánlás 12-15 százalékra emelésére is javaslatot tesz. Az elnök kiemelte: a cégek arányaiban még mindig kis részt fordítanak profitjukból bérre, ráadásul a gazdaság eredményei is a munkavállalóknak kedveznek.