Magyar többségi tulajdonba kerülhet a Tesco áruházlánc

Versenyjogi okokból is magyar többségi tulajdonba kerülhet a Tesco esetleges kivonulásával felszabaduló kereskedelmi egységek többsége a hazai piacon. Ezzel megvalósulhat az a korábbi kormányzati szándék, miszerint az ellátási lánc biztonsága érdekében immár kisebb részben uralják a multinacionális áruházláncok a magyarországi élelmiszer-kereskedelmet – tudta meg a Magyar Nemzet.

Az elmúlt két hónapban a hálózat megduplázta online kiszállítási kapacitását, ma már azonban újra sokan vásárolnak személyesen Fotó: Teknős Miklós

Felgyorsulni látszik az az évek óta emlegetett iparági fordulat, miszerint a magyar piacon a legtöbb üzlettel és legnagyobb bevétellel rendelkező multinacionális szereplő, a Tesco áruházlánc búcsúzni készül Kelet-Közép-Európától – ezt egy, a londoni tőzsdén megjelent friss elemzői vélekedés feltételezi, amit idézett a magyar sajtó.

Diszkontok jöhetnek

A lengyel Gazeta.pl portál által közölt hétfői értesülés szerint, amit a német Lebensmittel Zeitung írt meg, Londonban újra átvizsgálják a multivállalat régiós működését, s a tőzsdei elemzők szerint ennek lehet az eredménye a további karcsúsítás. A folyamat idén a 301 áruházat, elosztóközpontot és az ottani székhelyet jelentő lengyel üzletág felszámolásával már megkezdődött. A német sajtó szerint a brit lánc régiós vállalkozásait a Schwarz-csoport veheti át, ehhez tartozik a hazánkban is népszerű diszkonthálózat, a Lidl, illetve a jó néhány országban több mint ezer bolttal rendelkező németországi Kaufland üzletlánc. A brit Tesco sajtóirodája cáfolta ezeket a feltételezéseket.

Inkább hazai kézben

A Magyar Nemzet megtudta: a pandémiás helyzetben átalakult befektetői-piaci viszonyokban jelenleg külföldről és hazánkból is több vevő érdeklődik a Tesco kelet-közép-európai áruházai, logisztikai bázisai iránt. A Tesco Europa kivonulásával ugyanis az egyes országokban (Magyarországon, Csehországban, Szlovákiá­ban, valamint Lengyelországban, ahol már értékesítették a hálózatot) túlságosan nagy piaci rést hagyna maga után a vállalat. Ez még úgy is elmondható, hogy a Tesco globális piaci jelenlétében mindössze két százalékot képviselnek a lengyelen kívüli régiós leányvállalatok.

Arra azonban kicsi az esély, hogy a Tesco több mint kétszáz magyarországi üzletének átvételével a fogyasztási cikkek kereskedelmében olyan cég nyerjen túlságosan nagy teret, amely már meghatározó arányban van jelen a hazai ­pi­acon – a nagy szereplők összeolvadását a magyar és az uniós versenyjogi szabályok alapján ítélik meg. Úgy tudjuk, továbbra is az a szándék, hogy a hazai kiskereskedelemben a magyar tulajdon kerüljön többségbe, s ezzel a lakosság napi szintű élelmiszerkiszolgálása minden helyzetben zavartalan és országszerte mindenütt garantált legyen. A Covid–19-járvány teremtette helyzet is rámutat annak fontosságára, hogy a lakosság semmilyen körülmények között ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe az élelmiszerpiacon, azaz a beszállítói források, az áruelosztás és -beszerzés, a logisztikai háttér összességé­ben magyar területen koncentrálódjon.

Menekülési terv Londonban

Létezik egy vészforgatókönyv, amely a Covid–19-járvány miatt veszteségessé vált kelet-közép-európai Tesco Euro­pa eladása mellett szól, s amelyben a korábbi években jól teljesítő magyar leány­vállalat értékesítése is szerepel. Ezt a londoni anyacégnél a kockázatelemzők egyre inkább támogatják, mivel az új számítások szerint a diszkontok által elhódított magyarországi kereskedelemben 2020-ban bevezetett szektorális adó végképp ellehetetleníti az átalakított hipermarketekre szóló üzleti tervekben előírt profit megtermelését – közölték a Magyar Nemzettel a Tesco londoni központjából. Hozzátették, hogy már a Tesco Bank, a cég pénzügyi szolgáltató vonala is veszteséget termel. Forrásaink szerint a kiszivárgott átvilágítás már a vevőjelölteknek készül, amelyek európai piaci befektetői csoportok.

Az elmúlt két hónapban a hálózat megduplázta online kiszállítási kapacitását, ma már azonban újra sokan vásárolnak személyesen
Fotó: Teknős Miklós

Információink szerint itthon nincs a kormány napirendjén a kiskereskedelem legnagyobb foglalkoztatója, a ­stratégiai partnerként jegyzett Tesco áruházlánc értékesítése, ami azt jelenti, nem kell attól tartani, hogy rövid időn belül változna a vállalat egységei által érintett területek ellátottsága. A 2010-es különadó mintájára – a hazai gazdaság védelmében – a mostani Covid-járvány miatti válságra válaszul a nyár elején ismét bevezetett sávos kereskedelmi adó ugyanakkor valóban fájhat az elmúlt években globálisan folyamatosan piacot veszítő áruházláncnak. Annak ellenére is, hogy hazánkban diszkontosították a hipermarketeket, így próbálva lépést tartani a megváltozott fogyasztási szokásokkal.

Stabil a különadó

A sikeresnek bizonyult racionalizálás azonban a főként a vírussal még inkább háttérbe szorult nagy alapterületű, városszéli eladóterekkel rendelkező áruházláncnál már nem hozza a várt eredményt, miközben az online kiszállítás csúcsra futott, noha ebben a szegmensben is erős verseny alakult ki. Az az elkövetkező időszak kérdése, hogy Londonban milyen megoldást találnak a tőzsdei vállalat korábban több milliárd forintos nyereségének pótlására és a keletkezett veszteségek felszámolására, amely a pandémiás folyamatokkal immár az eladósorban lévő leányok élére repítette a kereskedelmi szereplőt.

A magyar leánycég fenntartása ­amiatt sem érheti meg a brexiten átesett angol tőzsdei cégnek, mert az Európai Bíróságon elvesztette a magyar állam ellen még 2010-ben indított különadópert, ami azzal jár, hogy a 2013-ig befizetett hárommilliárd forint körüli adó összegét sem igényelheti vissza. Hazánkban az idén ismét az egyik legnagyobb befizető lett a szektorális adó kötelező teljesítésében.

Forrásaink szerint a Tesco az elmúlt időszakban több javaslatot is eljuttatott a kereskedelem kormányzati képviselőihez, amelyben a különadó rendszerének nagy cégek számára kedvezőbb átalakítását javasolják. A nemrégiben bevezetett új közteher feltételeit azonban 2021 végéig nem tervezik megváltoztatni a jogalkotók – tudtuk meg.

Maradt a stratégia

Ennek kapcsán nemrégiben megkeresésünkre a Tesco Globál Áruházak Zrt. azt közölte, hogy folyamatosan a hatékony működésre törekednek, ugyanakkor a nagyméretű áruházak méretop­timalizációja befejeződött, az eddigi stratégiájuk pedig nem változott.

– Eddig is folyamatosan reagáltunk arra, ahogy a vásárlói szokások változnak. A koronavírus okozta helyzet a fejlesztések intenzitását, ütemét gyorsította fel. Az elmúlt két hónapban a Tesco Közép-Európában megduplázta on­line kiszállítási kapacitását. Magyarországon pedig májusban jelentettük be, hogy három új nagyvárossal és vonzáskörzetükkel bővült a szolgáltatás – jelezte a vállalat. Annak kapcsán, hogy a kereskedelmi adó befolyásolja-e az itteni működésüket, azt válaszolták: „Az adómértéket törvény szabályozza. A Tesco elkötelezett magyar üzletága fejlesztése iránt. Továbbra is az a cél, hogy egyfelől az alapcsatornákba, a hipermarketekbe történjenek befektetések, másrészt a kényelmi és online kiszállításban.”