Nem jöhetnek kamionnal a magyarok

Járványügyi és biztosítási előírások miatt nem vehetnek részt a kamionosok a külföldön rekedt magyar munkavállalók hazahozatalában – mondták el a Magyar Nemzet kérdésére a fuvarozó-érdekképviseletek.

Képviselőik szerint különleges a sofőrök szerepe Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Nem könnyű megoldani, hogy járványügyi zárlat alatt álló európai területről hazatérhessenek a panaszmentes magyar állampolgár munkavállalók. Bár a kormány a külképviseletek segítségével megszervezi, hogy nagyobb csoportok légi vagy közúti eszközzel utazzanak, azonban egy-egy kint maradt magyar esetében erre nincs mód. Felmerült az ötlet, hogy a kontinens útjait tízezerszámra járó kamionosok segíthetnének ilyen esetben.

A Magyar Nemzet megkérdezte a két meghatározó hazai fuvarozó-érdekképviseletet, hogyan lenne megvalósítható egy-egy mentőakció. – Legfőképpen azért nem járható ez az út, mert a biztosítók, valamint a legtöbb fuvaroztatóvállalkozás előírásai szerint a ka­mion vezetőfülkéjében csak a fuvarfeladat végrehajtásával megbízott személyek tartózkodhatnak – mondta el kérdésünkre Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) kommunikációs vezetője. Az előírást az magyarázza, hogy a sofőrök gyakran több tíz millió forint értékű rakománnyal közlekednek, azaz kiemelkedő a felelősségük. A másik a járványügyi megfontolás: a sofőrnek nincs módja ellenőrizni, hogy az esetleg vele utazó személy fertőző-e.

A nemzetközi forgalomban dolgozó sofőröket és családtagjaikat egyébként is sok indokolatlan és méltatlan támadás éri a lakókörnyezetükben, tudtuk meg. Nem segíti a munkájukat az sem, hogy a vészhelyzet bevezetése óta többször változott a rájuk vonatkozó karantén-előírás. Árvay Tivadar szerint fontos lenne az egészségügyi dolgozókat megillető különleges státust biztosítani a sofőröknek, mert a gyógyszerek, felszerelések és az élelmiszer-utánpótlás sem képzelhető el nélkülük.

A járványügyi megfontolások mellett a járművek és a szállítandó személyek koordinálását nevezte meg a legfőbb megoldandó problémának Dittel Gábor.

A NiT Hungary ügyvezető főtitkára szerint egyébként sem a KRESZ, sem a határátlépésre vonatkozó szabályok nem tiltják, hogy utast vigyen a kamion, ugyanakkor a távolságtartási előírásoknak ellentmond, hogy ketten utazzanak a fülkében.

Képviselőik szerint különleges a sofőrök szerepe
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A főtitkár elmondta, hogy az utóbbi hetekben a felére csökkent a nemzetközi áruszállításban részt vevő nehéz-teherautók száma, így jelenleg 15-20 ezer magyar rendszámú jármű rója ­Európa útjait. A drasztikus, ötvenszázalékos forgalomzuhanás oka, hogy teljes iparágak álltak le, elsősorban az autógyárak és beszállítóik, így a gumiabroncs- vagy alkatrész-előállítók. Dittel Gábor szerint az autóbuszos fuvarozók mellett, akiknek a veszélyhelyzet bevezetése óta gyakorlatilag nincs munkájuk, hamarosan segítségért fordulnak a kormányzathoz az áruszállítók nevében is.

Közöttük túlnyomó többségben vannak a kis- és mikrovállalkozások, amelyeknek gyakorlatilag nincs tartalékuk. Ezek a cégek már az április 12-i adófizetéskor bajba kerülnek, fizetésképtelenné válnak. Emiatt a NiT Hungary álláspontja szerint a fuvarozókat is be kell sorolni a veszélyeztetett tevékenységet végzők körébe.

A vállalkozások egyébként a felszabaduló kapacitásaikkal szívesen segítenek a rászorulókon. A Waberer’s–Szemerey Logisztika Kft. bejelentette, hogy logisztikai támogatást nyújt a kormánynak a Kínából érkezett összesen több mint kilencmillió darab egészségügyi védőfelszerelés és egyéb eszközök raktározásában, kiszállításában.

Bővül a flotta

A Volánbusz Zrt. járműállománya húsz Volvo és 31 Mercedes-Benz autóbusszal bővült – közölték az MTI-vel. A környezetkímélő, 52 ülőhellyel felszerelt, használt Mercedes buszok Baja, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunhalas, Makó, Szeged és Szentes helyközi közlekedésében vesznek részt. A 89 férőhelyes Volvo buszok Veszprém és Zala megyében szállítják az utasokat.