A tízévesnél idősebbeknek tizenhat százaléka egyáltalán nem olvas a felmérés szerint.
A kisebbeknél, a 6–10 éves korosztálynál a kutatás szerint a szülők közel 80 százaléka szokott felolvasni gyermekének, összességében pedig minden harmadik családban szokás naponta olvasni a gyerekeknek. Ez nagyon magas számnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar szülők átlagosan naponta csupán nyolc percet beszélgetnek a gyermekeikkel. A kutatás eredménye szerint ahol szokás a felolvas, ott alkalmanként legalább 20 percet, átlagosan fél órát tölt vele a szülő.
A 11–15 éveseknél a szülői felolvasás aránya 10 százalék közelébe csökken.
Nem meglepő, hogy a szülők végzettsége egyértelműen összefügg a felolvasási gyakorisággal.
A különbség viszont nem olyan nagy, mint azt várni lehetne: a felsőfokú végzettségűek 56 százaléka olvas iskolás gyermekének, míg az érettségivel nem rendelkezők 31 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
A gyermekkönyvek többsége a család tulajdonában van, a megkérdezett családok 31 százaléka veszi igénybe a városi és alig több mint 20 százaléka az iskolai könyvtár szolgáltatásait gyermekkönyvek kölcsönzésére.
A városi könyvtárak elsősorban a 9–10 éves lányok körében népszerűek, az iskolai könyvtárak azonban nemtől és kortól függetlenül kevéssé kedveltek.
A felsőfokú végzettségű szülők önállóan olvasó gyermekeinek csak 25 százaléka használja az iskolai könyvtárat. Az érettségi nélküli szülők gyerekei nagyjából ugyanennyit járnak az iskolai könyvtárba, 29 százalékuk említette meg.
A városi könyvtár használatában nagyok a különbségek: a felsőfokú végzettségű szülők gyerekeinek több mint fele, az érettségi nélküli szülők gyerekeinek viszont mindössze 6 százaléka jár a városi könyvtárba.
Érdekes, hogy a szűkösebb anyagi helyzetben lévőknél ez az arány hogyan változik: az ő gyermekeiknek 29 százaléka látogatja a városi könyvtárat, 22 százaléka pedig az iskolait.
