Hogy Baktayék indián virtusa nem csak holmi hecc volt, arról az a falra kitett elismerő oklevél tanúskodik, amelyet az észak-amerikai indián törzsi tanács állított ki. Érdekes adalék tehát, hogy a magyar szellemi életben visszatérő elemként van jelen a kivonulásnak ez a formája, igaz, újságírói kérdésre válaszolva Kelényi úgy nyilatkozott, hogy a leghíresebb magyar indián, Cseh Tamás és köre nem tudott Baktayék ez irányú működéséről.
Akik még inkább el szeretnének merülni ennek az izgalmas életútnak a rejtelmeiben, azoknak jó hír, hogy a kiállítás megnyitásával egy időben látott napvilágot Az indológus indián című tanulmánykötet, valamint szintén ekkorra készült el Baktay eddig kéziratos fordításának kiadása, a Huckleberry Finn, valamint a Hopp Múzeum sorozatában nemrég megjelent kötet, Baktay önéletrajza, a Homo ludens.
Örömünk már csak akkor lehetne teljesebb, ha a Hopp Ferenc Múzeumba nem a „keresd a kapu belső felén csendben meghúzódó nehézkes reteszt” játék teljesítésével lehetne bejutni, ami nemcsak a modern muzeológia elveinek, de a józan ész és a vendégszeretet minimális követelményeinek is a látványos semmibevétele.
(Az indológus indián – Baktay Ervin emlékezet. Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!