A Jászberényben őrzött, Lehel kürtjeként ismert elefántcsont kürt a jász identitás fontos eleme. Még sincs megegyezés arról, mit is ábrázol. Egyes történészek szerint cirkuszi előadást, mások szerint teremtésmítoszt. De a művészeknek nem feladatuk, hogy ilyen vitákat eldöntsenek – Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője legalábbis így gondolja.
Ezért az új dal- és táncjáték, a Jászok sem foglal állást a jászokkal kapcsolatos vitás történelmi kérdésekben. Használják a motívumokat, és a néző majd eldönti, hogy neki mit jelentenek. A százszereplős, nagyszabású szabadtéri produkció Mihályi Gábor szerint folyamatosan hivatkozik a hagyományra, hiszen történelmi dal- és táncjáték, de ízig-vérig kortárs előadás.
„Átélhető, mai történet lesz, nem egy barokkos festmény. Nem idealizálni akarjuk a jászokat”
– mondta a rendező, aki korábban is állított már színpadra hasonló előadást a Jászok zeneszerzőjével, Melis Lászlóval közösen: az Örmény legendát. A sajtótájékoztatót a Pesti Vigadóban tartották, mivel a Magyar Művészeti Akadémia is támogatója az előadásnak, a csaknem nyolcvanmilliós költségvetéshez négymillió forinttal járul hozzá. A fővédnökséget Áder János köztársasági elnök vállalta el.
A Jászok családtörténet, amelyben a család tagjai a jászok történetét élik végig tizennégy képben. A táncos főszereplők közül többeket a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutatóból is ismerhetnek a nézők; Fundák-Kaszai Lili és Fundák Kristóf alakítja a lányt és a fiút.
A Magyar Állami Népi Együttes és a Jászság Népi Együttes negyven táncosa szerepel az előadásban. Az énekes főszerepekben, az anya és az apa szerepében Turi Melinda és Mizsei Zoltán lép fel. A bemutató június 3-án lesz Jászberényben, a szabadtéri színpadon, aztán hét napon át minden este játsszák majd. Szeptember 14-én a Müpában mutatják be az előadást.
