Harminc év után kiadják Spiró betiltott könyvét Lengyelországban

Márai továbbra is sztár Lengyelországban, idén pedig több fontos magyar kötet is megjelenik lengyelül, amiket a Varsói Könyvvásáron mutatnak majd be.

– Milyen más magyar kötetek megjelenésére lehet számítani idén Lengyelországban?
– Néhány hónapja jelent meg lengyelül Tolnai Ottó Költő disznózsírból című verseskötete, és bízunk benne, hogy a szerző személyesen mutathatja majd be a könyvet a fesztivál keretében. Régi nagy adósság Spiró György lengyel témájú regényének, Az ikszeknek a lengyel kiadása, hiszen a nyolcvanas években nem jelenhetett meg, és elég nagy botrányt is kavart Lengyelországban. Ma viszont Spiró regényíróként és drámaíróként is nagyon ismert és elismert a lengyel értelmiség körében.

Amikor a politikai büntetésnek reklámértéke van – a kötet
fejlécén utalnak az egykori betiltásra is

– Ez itthon talán nem annyira közismert történet. Mi volt a botrány oka?
– Egy Jerzy Robert Nowak nevű történész, egykor feltételezhetően kommunista ügynök, aki azóta lengyel szélsőjobboldali sajtótermékekben tűnik fel gyakran, bemószerolta Spirót a pártvezetésnél, hogy lengyelellenes művet írt. Ebből akkora botrányt csaptak, hogy az író éveken keresztül gyakorlatilag persona non grata volt Lengyelországban és párhatározattal tiltották ki az itteni könyvtárakból. Ez a könyv fog most megjelenni a rangos WAB kiadónál Az idei könyvújdonságok között mindenképpen érdemes még megemlíteni Szabó Magda Ajtó című regényének újrakiadását. Ki kell még emelni a költészettel foglalkozó lublini Akcent folyóirat tervezett antológiáját, amit a fiatal magyar költészetnek szentelnek. A távlatos terveink között szerepel még idén egy magyar útikönyv, illetve Bibó István esszéinek bemutatója is.

– Milyen hiányokat lehet említeni, ha a lengyelországi magyar irodalmi jelenlétről van szó?
– Minden gazdagsága mellett nagy adósságai vannak máig a lengyel műfordításnak a magyar klasszikusokat illetően. Alig néhány Krúdy-elbeszélés és egy regény van csak lefordítva például, vagy ott van Az ember tragédiája, amely közel hetven éve nem jelent meg, pedig már kész egy új fordítás. Tavaly a varsói Balassi Intézet próbálta újra kiadatni Ottlik Iskola a határon című regényét, reméljük, hamarosan ezzel kapcsolatban is sikerről számolhatunk majd be. A kortárs magyar szerzők közül hiányzik például Nádas Péter, csupán az Egy családregény végének készült fordítása még a nyolcvanas évek elején. Fordítókkal beszélve az derül ki, hogy nagyon nehéznek tartják a Nádas-szöveget, és ezért nem mert még belevágni senki. Személyesen nekem vesszőparipám Rejtő, szerintem az ő humora átültethető lenne lengyelre. De vannak biztató jelek, nemrég indult ugyanis egy lengyel kiadó, ami kimondottan Közép-Európára, így többek között a magyar irodalomra kíván fókuszálni. Ők jelenleg azon dolgoznak, hogy támogatást szerezzenek Szécsi Noémi Kommunista Monte Cristo című regényének lengyel kiadására.

– Említette az Akcent folyóirat magyar antológiáját. Mennyire jellemző, hogy egy lengyel folyóirat a magyar irodalomnak szentel teret?
– Nagyon nagy szerencsénk van ezen a téren, mert a Literatura na Swiecie című folyóirat, amit leginkább a mi Nagyvilágunkhoz lehetne hasonlítani, vagyis világirodalommal foglalkozik, az elmúlt tizenöt évben tíznél is több magyar antológiával rukkolt elő. Ez köszönhető a magyar számok szerkesztőjének, Anna Góreckának is. A legutóbbi ilyen antológia két hónapja jelent meg. De több más lengyel folyóirat ápol jó kapcsolatot a magyar irodalommal.