2010-ben jelent meg az Állatvanbent című könyve, amelynek megírására Max Neumann képzőművész egyik képe, egy négy fal közé bezárt állat kitörési kísérlete ihlette. 2012-es könyve, a Nem kérdez, nem válaszol az elmúlt húsz évben magyar és külföldi lapoknak adott interjúiból nyújt válogatást, és műhelytitkokról, keletkezéstörténeti érdekességekről is olvashatunk benne. Legutóbbi munkája, a 2013-as Megy a világ című kötet részben régebbi, újra átdolgozott, részben pedig új novelláit tartalmazza.
Írói munkásságát számos rangos hazai és külföldi díjjal ismerték el. Kapott, többek között 1987-ben József Attila-, 1993-ban Krúdy Gyula-, 1998-ban Márai Sándor-, 2004-ben Kossuth-díjat. 2002-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal, 2003-ban a Soros Alapítvány alkotói díjával tüntették ki. 2009-ben megkapta a Szépirodalmi Figyelő díját, valamint a Szépírók Társaságának díját is, 2010-ben elnyerte a Brücke Berlin német irodalmi díjat, 2012-ben Prima Primissima díjat kapott. 2004-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett, 2010-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Műveit számos nyelvre lefordították, 2013-ban a Sátántangó George Szirtes által készített angol nyelvű fordítása elnyerte a Rochesteri Egyetem Three Percent című irodalmi magazinja által alapított Best Translated Book Award-ot.
(Fotó: Czimbal Gyula/MTI)
