Miniatűr káosz a konyhában
Fotó: Bérczessy Gergely
A kicsinyített valóság olyan elképesztően fifikás meglepetéseket is kínál, mint az az étkészlet, amelyben a kés és a villa nyele szarvasbogáragancsból készült. Vagy ott vannak azok a körömnyi fajátékbabák, amiknek minden egyes ízülete mozgatható az apró csapszegeknek köszönhetően. Nem véletlen, hogy ilyen sok leleménnyel és iparosi furfanggal találkozhatunk a kiállításon, hiszen ahogy arra Nagy is felhívja a figyelmet: az itt látható tárgyak, de főként a bútorok többsége a rátermettséget és a szakmai felkészültséget bizonyító mesterremeknek, és nem játéknak vagy babaszobák kellékének készült. Az más kérdés – és nagy szerencse –, hogy a jó szemű Moskovszky Éva ezeket szakértelemmel és ízléssel helyezte el ezekben az aprócska életképekben. A kimondottan játéknak készült darabok elsősorban Németországból származnak, hazánkban ekkortájt – vagyis nagyjából a 19. század folyamán – még nem beszélhetünk fejlett játékiparról.
Az apáknak meg ott a terepasztal
A múzeum emeleti részén kaptak helyet a különálló játékok és társasjátékok. Itt látható az a fifikás ágy is, amit ha az oldalán található kulcs segítségével felhúztak, az ágyban helyet foglaló anya ringatni kezdte a karjában tartott csecsemőt. A kiállított játékbabák a pedagógia felfogás változását tükrözik: a kezdetben felnőttes és meglehetősen üres tekintetű arcok idővel egyre gyerekszerűbbek és élettel telibbek lettek. Ugyanitt csodálhatjuk meg a gyűjtemény egyik legérdekesebb miniatűr könyvecskéjét, amiben a következő ajánlás virít, amit Fenyő Pannikának, Fenyő Miksa kislányának címezett Csinszka, Ady özvegye.
