Tényleg.com: megcáfolják a történelmi tévhiteket

Tényleg.com néven honlapot indított a Történelemtanárok Egylete. Az oldal alapvető célja a közszájon forgó történelmi tévhitek eloszlatása.

– Mennyire képesek a mai diákok különbséget tenni diktatúra és demokrácia között?
– Tény, hogy ez a különbségtétel nem reflexszerű, meg kell nekik tanítani. A családtörténetek sem teszik ezt helyre egyértelműen, sokan ugyanis folyamatos lazulásként élték meg a korszakot, ráadásul a sajtóban és a propagandában is mindig azt lehetett olvasni Kádár idejében, hogy minden jól megy. Generációk sorának kell megemésztenie ezért a rendszerváltás után, hogy a problémák többsége, amikről az elmúlt húsz évben olvashattak, valójában korábbra vezethető vissza. A Kádár-korszak utolsó évtizedének válsága mintha elhomályosulna a korábbi látszatsikerek fényében. De ugyanez a helyzet Trianon kapcsán is. Akkor közvetlenül a háború után és annak következtében volt egy hatalmas válság, és ez pont akkorra esett, amikor demokrácia volt, Károlyi idején. Akkor is, ahogy most, igazságtalanul összekapcsolódik a válságélmény a demokrácia tapasztalatával. Mindezt meg kell értetni a gyerekekkel.

– Az oldal nem olyan régóta működik, de gondolom, vannak már visszajelezések arról, mely témák mozgatták meg leginkább az olvasókat.
– A Facebookon tudjuk követni, hogy melyik cikket mennyien osztják meg, azonban vannak cikkek, amik még akkor kerültek fel, amikor nem voltunk jelen a közösségi oldalon. Azt viszont lehet látni, mely cikkek sértenek érzékenységeket. Az Ősbuda-cikkre például viszonylag élénken reagáltak, durva és kevésbé durva leveleket váltott ki.

– Többször előkerült a Facebook. Mennyire segítik az új technikai lehetőségek a történelemtanítást?
– Az órán már vannak digitális táblák, és amennyiben jól működik az internet, akkor gyakorlatilag határtalanok a lehetőségek. Nemrég valamelyik órán Kempelen Farkasról volt szó, és eszembe jutott, hogy míg a gyerekek a feladataikat végzik, ott az órán keresek az általa készített beszélőgépről egy kisfilmet. Nagyon gyorsan találtam is ilyet, és ennek megbeszélésével lehetett az órát folytatni. A mobiltelefonnal is lehetne kezdeni valamit, de ennek még nincs kidolgozva a módszertana. Én is adtam már feladatot, amihez telefonon kellett olyan fogalmakat keresni, amik a könyvben nincsenek benne. Ám sajnos az a tapasztalat, hogy ilyenkor nagyon könnyen elkalandozik a figyelem, és a diákok hajlamosak gyorsan a leveleiket is megnézni, vagy felmenni a Facebookra. Az órán kívül is működhetnek ezek az eszközök, én például mindegyik általam tanított osztály esetében létrehozok egy közös Facebook-csoportot. Ambivalensek egyébként ezzel kapcsolatban az érzéseim, mert nem rajongok annyira a közösségi oldalért, de tény, hogy ha a tanultakkal kapcsolatban eszembe jut valami fontos, vagy szeretnék megosztani egy érdekes cikket, akkor ezt gyorsan megtehetem.