A Hargita megyei önkormányzat sajtóosztálya csütörtökön közleményt juttatott el az MTI-hez, amely szerint Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke levélben fordult Mihai Razvan Ungureanu román miniszterelnökhöz és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozóihoz. A levélben azt javasolta a címzetteknek, hogy a lakossági nyilvántartási hivatalban használt formanyomtatványok is legyenek kétnyelvűek, és ezért javasolta egy kormányhatározat elfogadását. Jelenleg ugyanis a nyomtatványok kizárólag román nyelvűek, holott a helyi közigazgatási törvény előírja, hogy azokban a helységekben, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvükön érintkezhetnek a hatóságokkal írásban és szóban egyaránt.
Nem illik a képbe a tábla
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNT) Bihar megyei szervezete szerint a jelenleg törvény által biztosított nemzeti kisebbségi nyelvi jogok sem érvényesülnek a helyi közigazgatásban. Csomortányi István, az EMNP partiumi szervezési igazgatója csütörtökön elmondta: nemrég megkeresték a nagyváradi polgármesteri hivatal illetékesét azzal a kéréssel, hogy helyezzenek el egy Beszélünk magyarul is feliratú táblát a hivatal minden olyan ügyintéző pultjára, ahol a magyar nyelvet is ismerő közalkalmazott dolgozik. Csomortányi szerint ezt a kezdeményezésüket azzal a „banális” érvvel utasították el, hogy az EMNP által elkészített tábla formailag nem illik az ügyfélszolgálati osztályon lévő táblák arculatához.
A hivatal azért sem tartott igényt a táblákra – mondta Csomortányi –, mert állításuk szerint hasonló célt szolgálnak majd azok a matricák, amelyeket az RMDSZ által kezdeményezett Igen, tessék elnevezésű projekt keretében készít el a Bihar megyei önkormányzat.
A romániai megyei közgyűlés szeptemberben szavazta meg azt a pályázatot, amelynek célja, hogy a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar és Békás megyékben a lehető legtöbb állami és civil intézmény, illetve magánvállalkozás biztosítsa a kétnyelvűséget a polgárok számára.
Csomortányi szerint a határokon átnyúló uniós finanszírozású, idegenforgalmi kategóriában megpályázott projekt a turizmus szintjére süllyeszti a kisebbségvédelmet. Rámutatott: az RMDSZ Igen, tessék projektje „komoly veszélyt” is rejt, mert bevezeti a román nyelvet a magyarországi határ menti közigazgatásban.
Nem szerencsés, hogy ők kapják a legtöbbet
Vitairatot tett közzé Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, amelyben azt javasolja, a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány is a szórványmagyarságnak juttassa teljes támogatási keretét. A Mindent a szórványnak című vitairatát a Transindex portálon hozta nyilvánosságra csütörtökön Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke. Borboly szerint nem szerencsés, hogy az erdélyi magyar közösségnek szánt magyarországi és romániai költségvetési támogatások jelentős hányada a Székelyföldre vagy a partiumi tömbmagyarság által lakott vidékekre irányul.
Borboly arra világít rá, hogy a témában nem tájékozott polgár azt gondolhatná, az erdélyi magyar kultúra a Bethlen Gábor Alap által folyósított magyarországi, illetve a Communitas Alapítvány által folyósított romániai költségvetési támogatásoktól függ. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa úgy véli, ez csak a látszat. Állítása szerint az említett forrásokból származó összegek eltörpülnek azokhoz képest, amelyeket a helyi és megyei önkormányzatok, valamint a közbirtokosságok, vállalkozók, magánszemélyek biztosítanak a magyar kultúra céljaira.
A szórványnak nagyobb szüksége van rá
A vitairat szerzője helytelennek tartja, hogy a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány támogatásainak haszonélvezői is azok a területek legyenek, amelyek önerőből is képesek finanszírozni a magyar kulturális programokat. „A mentőakciókra, támogatáspolitikára nem Székelyföldön van szükség, hanem a szórványban” – állítja a székelyföldi önkormányzati vezető. Álláspontja szerint a támogatás azokat a vidékeket illetné meg, amelyek önkormányzataiban nincs vagy alig van jelen a magyar közösség képviselője, ezért alig jutnak önkormányzati források a közösség céljaira.
„A másfél milliós erdélyi magyar közösségre vetítve néhány eurómillió nem tud érzékelhető hatást kifejteni, de ha Hunyad, Temes, Beszterce-Naszód, Fehér, Arad, Máramaros, Szeben megye magyar oktatására fordítják ezeket az összegeket, akkor látványos eredmények érhetők el”. Borboly Csaba azt kezdeményezte, hogy a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány vezetői üljenek le, és határozzák meg a területet, ahol együtt vagy külön-külön fejtik ki támogatási tevékenységüket.
origo.hu
Itt van, amit mindenki várt: ünnepel Szoboszlai Dominik és Buzsik Borka – fotó
