Az ortodox egyházé lett a kultúrpalota

A romániai legfelsőbb bíróság ítélete nyomán már megfellebbezhetetlenül az ortodox egyház tulajdonába került a máramarosszigeti kultúrpalota – írja a Krónika erdélyi magyar napilap.

WL
2012. 02. 16. 13:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem sikerült a máramarosszigetiek egy csoportjának peres úton érvényteleníteni azt a restitúciós határozatot, amely az ortodox egyháznak juttatta a város szecessziós stílusban épült kultúrpalotáját. A Krónika erdélyi magyar napilap beszámolója szerint a román legfelsőbb bíróság az elmúlt napokban immár megfellebbezhetetlenül és jogerősen kimondta, az épület a Máramaros és Szatmár Megyei Ortodox Püspökségé.

„Nagyobb összefogásra lett volna szükség a szigeti lakosság részéről, hogy érződjön a tömegek ereje. Mi négyen voltunk az ortodox egyház hatalmas nyomásával szemben” – nyilatkozta a Krónikának Béres István RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki Viorel Miculescu és Vasile Mic önkormányzati képviselőkkel és Ion Marissal, a helyi Rotary Klub elnökével közösen támadta meg a bíróságon a visszaszolgáltatási határozatot.

Béres azt is kifogásolta, hogy a helyi önkormányzat semmit nem tett vagyona megvédése érdekében. A 19 tagú önkormányzati testület 2009 júliusában 11 helyi képviselő támogató szavazatával eldöntötte, nem támadja meg a visszaszolgáltatási határozatot.

A szecessziós kultúrpalotát 1912–13 között közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága Sándy Gyula budapesti építész tervei alapján. Az épület báró Perényi Zsigmond nevéhez köthető, aki Máramaros vármegye főispánjaként a megyében működő kulturális egyesületeket akarta egy födél alá gyűjteni. A négytornyos palotában kapott helyet a városi könyvtár, a Széchenyi úri kaszinó, valamint a Máramaros Közművelődési Egylet székháza. Ide került Hollósy Simon Huszti vár című festménye is.

Trianon után a román állam az Astra román egyesületnek adta használatba az épületet. Zolopcsuk Pál Róbert helytörténész szerint 1938-ban egy ideiglenes bizottság döntése nyomán került az épület az ortodox egyház tulajdonába, és ortodox püspöki palotaként működött 1940-ig. A második bécsi döntés után a palotát a magyar kincstár tulajdonaként telekkönyvezték, a világháború vége felé hadikórházzá alakították. 1945 után a román állam volt a tulajdonosa. Jelenleg városi könyvtár, művészeti iskola, tánciskola és egy egyetemi részleg működik az épületben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.