Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hétfői sajtóközleménye szerint Tőkés László, a szervezet elnöke
szerint joggal vetődik fel a kérdés, hogy „mikor tudjuk már végre tűzre vetni a kommunizmus bűnös korszakát, amely rossz gyümölcsöt termett és amelynek gyümölcsei a mi szánkban is megkeseredtek”.
Felszólalásában Tőkés állást foglalt az 1989-es romániai népfelkelés forradalmárai mellett, akik huszonkét évvel a rendszerváltozás után „igen fonák” helyzetbe kerültek. A romániai posztkommunista rendszer ugyanis előbb kedvezményeket adott, hogy elhallgattassa a rendszer ellenzőit, majd felhígította a forradalmári státust azzal, hogy mindenféle kétes hátterű tagnak, volt titkosszolgálatinak is ilyen igazolványt adott.
„Most, amikor a rendszernek már nincs szüksége rájuk, mindent eltörölnek, mondván, hogy túl sok a csaló” – mondta Tőkés, aki szerint ez csak Romániában történhet meg. Horváth Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam és Jogtudományi Karának docense adatokat ismertetett hallgatóságával a kommunizmus idején Magyarországon kivégzett, bebörtönzött, meghurcolt áldozatok számát illetően.
Juhász Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa szerint az új magyar alaptörvénnyel sikerült végre lezárni a posztkommunista korszakot. Mint mondta, az Orbán-kormány prioritásai között szerepel a kommunista bűnök elkövetőinek beazonosítása és felelősségre vonása, ezért emelték a magyar jogrendbe azt a nemzetközi egyezményt, amely szerint az emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el.
Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának emeritus tanácselnöke, a Balsai-bizottság vezetője szerint a 2006-os brutális rendőri fellépés azt bizonyítja, hogy a kommunizmus szelleme még mindig kísért Magyarországon.
A résztvevők megkoszorúzták a kommunizmus áldozatainak emlékére állított nagyváradi emléktáblát.
origo.hu
Záporokkal és erős széllel érkezik a hidegfront
