Látlelet készült a nyelvi jogokról

Az európai kisebbségek nyelvi jogairól tartottak tanácskozást az észak-olaszországi Bolzanóban.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) közleményében azt írja a bolzanói konzultációs szemináriumról, hogy „egyfajta látlelet volt a kisebbségek keretegyezmény szerinti nyelvi jogok betartásáról” az Európa Tanács egyes tagországaiban. A február 21–22-én megtartott tanácskozáson, amelyen a készülő dokumentum első tervezetét vitatták meg, a 74 civil szervezetet tömörítő SZMK-t a szervezet jogsegélyszolgálatának egyik szakértője, Fiala János képviselte. A szeminárium a nyelvi jogok kérdéskörén belül a kisebbségi nyelvhasználat mindennapi életben való jelenlétére, a nyelvhasználat ösztönzésének eszközeire, a kisebbségi nyelv és az államnyelv közti „megfelelő egyensúly” megteremtésének módjára összpontosított – olvasható az SZMK beszámolójában.

A panelbeszélgetések fő témái a nyelv és identitás, a nyelv és az egyenlő bánásmód, a nyelv és az oktatás voltak. Ezeken belül szó esett a többes identitásról, a kisebbségi nyelvek védelmét és megőrzését szolgáló nyelvpolitikáról, a nyelvek használatáról a magánéletben és a közéletben, a kisebbségi nyelv használatáról a közszolgálati és magánkézben levő médiában. Szintén megvitatták a média hatását a kisebbségi nyelvhasználatra, és szó esett a hivatali nyelvhasználatot megszabó nyelvi küszöbről, valamint a kisebbségi nyelvek magánszektorban való használatáról.

Az SZMK írásban benyújtott észrevételeiben hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarság a többségi lakossághoz mért arányát tekintve Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége. A szervezet összesen 16 kiegészítő javaslatában részletesen foglalkozik a kisebbségi média, a névváltoztatás, a helységnevek, a hivatali nyelvhasználat, a vizuális kétnyelvűség, az oktatási intézményekben megkövetelt államnyelvi dokumentáció, a középiskolai érettségi és egyetemi felvételi vizsgák területén tapasztalt problémákkal.