Ismét pórul járhatnak a felvidéki magyarok

Változhat a szlovákiai választási rendszer, a történelmi múlt alapján a magyarok csak rosszul járhatnak.

Kovács András
2012. 04. 17. 11:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hét mandátum híján alkotmányozó többséget szerzett Robert Fico Irány (Smer) nevezetű alakulata a márciusi előre hozott választáson. A kampány alatt került a felszínre a Smer azon javaslata, hogy csökkenteni kell a 150 fős parlament létszámát, ami a választási rendszer átalakításával járna együtt. Természetesen a találgatások azóta is zajlanak, hogyan változhat a mostani egyfordulós és tisztán területi listás rendszer. Az tény, hogy a mostani szisztéma a magyarok számára semmiképpen sem volt hátrányos, így az esetleges változásokat már elkezdték modellezni.

„Világos ígéretet teszek arra, hogy a változások nem lépnek életbe, amennyiben nem egyezünk meg legalább 2–3 párttal” – nyilatkozta korábban Fico. A megegyezés kapcsán a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevezetű alakulat, valamint az Egyszerű Emberek jöhetnek szóba, melyek korábban a kisebb parlament mellett kampányoltak. A választási rendszer lehetséges módosításainak elemzéséhez egy szlovákiai politikai elemző blog számításait alapul véve vizsgálta meg a Körkép.sk oldal, milyen eredményt hozna egy vegyes, több választókörzeten alapuló választási rendszer a 2012-es eredmények alapján.

Fico aratott volna

Összehasonlították a mandátumokat egy arányos képviseletnél (listás rendszer), nyolc és három kerület esetén, illetve vegyes választási rendszerre kivetítve. A nyolckerületes arányos szisztéma esetében gyakorlatilag hasonlóak lennének a parlamenti arányok, mint a mostani rendszerben, és a három kerület esetében sem lenne eltérés a mostani arányoktól.

Sokkal érdekesebb eredmény lenne, ha vegyes választási rendszert alkalmaznának. A számítás azt feltételezte, hogy a 150 fős parlamentbe 79 mandátumot egyéni választókerületekben, 71 mandátumot pedig pártlistákon osztanának szét. Ezt figyelembe véve a márciusi voksoláson az MKP Komáromban, a Most–Híd Dunaszerdahelyen jutna egy-egy mandátumhoz, az összes többi járás a Smeré lett volna. A listás és az egyéni eredményeket összeadva a Smernek 116 alkotmányos többsége, míg a Hídnak hét, az MKP-nak egy képviselője lett volna.

Erre indulhatnak

A választási törvény megváltoztatása körül egyelőre túl sok az ismeretlen változó: választókerületek száma, parlamenti küszöb meghatározása, vegyes vagy listás választási rendszer, parlament mérete. Ezek hiányában egyértelműen kijelenteni, hogy bármilyen változás kedvezne a szlovákiai magyarok számára, túlontúl merész feltételezés – vélekedett a Körkép.sk. Az egyéni kerületek bevezetése a mai helyzetben egyértelműen Fico pártjának kedvezne, így vélhetően ebbe az irányba fognak majd elmozdulni a kormányon lévők.

Az egyéni kerületes rendszer kialakításánál nem szabad eltekinteni attól, hogy a felvidéki magyarság esetében egyáltalán nem mindegy, hogyan húzzák meg a körzethatárokat. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy a régiók kialakítása esetében a déli színmagyar területekhez északi részeket csatoltak, így egyetlen magyar többségű régió sem jött létre. A történelmi múlt alapján így könnyen feltételezhetjük, hogy a parlamenti választási körzetek esetében is hasonlóan fognak eljárni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.