Németh Zsolt közölte: Trianonban a magyar nemzetet szabad akarata ellenére feldarabolták, és ezt a nemzet nem valami nemes célért hozott áldozatként, hanem kényszerből szenvedte el. El kell érni, hogy ebből a tragédiából a jövő nemzedékeknek „valami jó nőjön ki” – fogalmazott. Úgy vélte, ez látszólag lehetetlen, de ilyen eredmény lehet az államhatárok által elválasztott magyarok közötti szolidaritás, a nemzet összetartozása, ami Trianon következményeként alakult ki.
„Az egyedülálló öröm pillanata”
Ez más népeknek nem adatott meg, ezért képtelenek megérteni a magyarok szolidaritását, összetartozását – vélekedett Németh Zsolt. Hangsúlyozta, féltve kell őrizni, gondozni ezt az összetartozást, ezért nyilvánították június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, amely így már nem emlék- vagy gyásznap.
Az ünnepség keretében csaknem ötvenen állampolgársági esküt tettek. Németh Zsolt róluk azt mondta, most léptek be a magyar állampolgári közösségbe, de lélekben mindig is idetartoztak, így nekik a nemzeti összetartozás napja nem a gyász, hanem az egyedülálló öröm pillanata.
Duray Miklós egyetemi docens, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt alelnöke beszédében kiemelte, nem a magyar az egyetlen nemzet, amelyet „szétszaggattak”, amelynek „egy részét világgá űzvén szórvánnyá morzsoltak”, és amelynek „sorait megtizedelték”. De Európában a magyar az a nemzet, amely elszakított részeinek megpróbáltatása a jelen történelme is.
Csak a magyar nemzetnek róják fel
Úgy látja, csak a magyar nemzetnek róják fel, ha a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni, csak őt vádolják, hogy veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, amikor szóvá teszi, hogy „őshonos részei szomszédos országokban élnek”. Csak a magyar nemzetnek teremtettek összefogással ellenfeleket azokból, akik évszázadokig „lakták békésen Szent István országát” – emelte ki. Ő is utalt rá, hogy két éve június 4-ét már nem szomorú emléket idéző gyásznapként jegyzik, hanem a nemzet összetartozásának napjaként, és ez az életösztön sajátos jele.
Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP) XXII. kerületi polgármester az eseményen emlékeztetett: 2010-ben az új kormány egyik első feladata volt a nemzeti összetartozás napjának kijelölése, hogy jelezze, a természeti határok ugyan megváltoztathatók, a magyarok szívébe írt határok azonban nem.
