Szociálliberális nyomulás, még a héten leválthatják az elnököt

Leváltották a szenátus elnökét, új rádió- és tévéelnököt választottak, az alkotmánybíróság tiltakozik – áll a bál Romániában.

A szociálliberális többség leváltotta a szenátus ellenzéki elnökét, Vasile Blagát. A politikus pártja, a Demokrata Liberális Párt (PDL) államcsínynek nevezte a rendkívüli ülésszak összehívását, amelyről a kormánytöbbségű házbizottság döntött. A PDL szerint rendkívüli ülésszakot csak a szenátus elnöke, vagyis maga Blaga hívhat össze. A leváltás mellett 70 szenátor szavazott, ehhez egyszerű többség, 63 szavazat is elegendő lett volna. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátorai nem szavaztak.

Ioan Oltean, a PDL képviselője bejelentette, hogy pártja alkotmánybíróságon fogja megtámadni a házelnök leváltását, Blaga pedig büntetőjogi feljelentést tesz az ügyészségen. A szenátusi elnöki posztra Crin Antonescu, az USL társelnöke volt az egyedüli jelölt, akit 73 szenátor szavazott meg, egy voksot érvénytelenítettek.

Még a másik kamarának is szavaznia kell

Blaga leváltása azért volt fontos az USL számára, mert Bukarestben nyílt titoknak számít, hogy az új baloldali kormány kezdeményezni fogja Traian Băsescu államfő tisztségéből való felfüggesztését. Erről a parlamentnek kell szavaznia, a felfüggesztés esetén pedig a szenátus elnöke veszi át ideiglenesen az államfő szerepét korlátozott hatáskörökkel, ezután népszavazáson döntenek az államfő leváltásáról. A Mediafax hírügynökség szerint az USL már ezen a héten kezdeményezheti Băsescu felfüggesztését. Az USL azzal indokolta Blaga leváltását, hogy megsértette a pártatlanság elvét.

Traian Basescu államfő kedden felszólította az új román kormánytöbbség vezető politikusait, hogy azonnal vessenek véget „az állami intézmények elleni cselekményeknek”. Az államfő konkrétan az alkotmánybíróságot, a szenátust, a képviselőházat és az ombudsman intézményét érintő lépéseket nevesítette. Basescu úgy értékelte: a kormány és a parlamenti többség cselekedetei súlyosan sértik az Európai Unió alapértékeit, és az 1990-es júniusi bányászjárás által előidézett állapotokhoz hasonló nehéz helyzetbe sodorták Romániát.

Repült a házelnök

A baloldali kormány Roberta Anastase képviselőházi elnököt is leváltotta. A képviselőház jogi bizottsága – az ellenzéki PDL képviselőinek távollétében – a házszabály korábbi megsértése miatti büntetésként kezdeményezte Roberta Anastase leváltását. A PDL-s házelnök leváltását a 311 tagú képviselőház 160 képviselője szavazta meg. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelen lévő 16 képviselője nem szavazott.

Blaga és Anastase a Boc-kormány idején foglalta el a két házelnöki tisztséget, május elején azonban kormányváltás történt, és a baloldali Ponta-kabinet került hatalomra. Az USL-es többség kedden a jogi bizottságban megszavazta Gheorghe Iancu ombudsman leváltását is, arra hivatkozva, hogy a PDL politikai érdekeit szolgálta. A tisztségviselő menesztését a kétkamarás parlament egyesített plénumának is jóvá kell hagynia.

Csődbe vitték

A bukaresti parlament kedden megszavazta a román közszolgálati televízió és rádió élére jelölt személyeket. A televízió elnök–vezérigazgatói tisztségét ezentúl a román liberálisok által támogatott Claudiu Săftoiu tölti be, a rádiót pedig a szociáldemokraták által jelölt Ovidiu Miculescu vezeti. A PDL kivonult a szavazás előtt, mivel a televízió igazgatótanácsában egyetlen helyet sem kapott. Emiatt a PDL vezetői bejelentették, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak. Szerintük még soha nem fordult elő Romániában, hogy egy ellenzéki pártot teljes mértékben kiszorítson a kormányoldal egy közszolgálati intézmény vezetőségéből.

A kormányzó USL azzal magyarázta a PDL „megbüntetését”, hogy az elmúlt hat évben ők irányították az intézményt, és csődbe vitték; a televízió jelentős adósságot halmozott fel, évek óta veszteségesen működik. A rádiót az elmúlt két évben Demeter András vezette, akit az RMDSZ jelölt a tisztségre. A rádiónak jó pénzügyi mérlege volt, ezért a parlament elfogadta az intézmény elmúlt éveire vonatkozó jelentést, így Demeter András megőrizhette funkcióját, pénteken azonban lemondott, arra hivatkozva, hogy az intézmény évek óta alulfinanszírozott, és ő már minden törvényes eszközt kimerített, amely a rádió anyagi helyzetét stabilizálhatná.

Jogállamiság elleni támadás

Az alkotmánybíróság – keddi közleménye szerint – a Velencei Bizottsághoz és más európai intézményekhez fordult, mert az alkotmányosság felszámolására irányuló törekvésként értelmezi a kormány ellene irányuló támadásait. Victor Ponta miniszterelnök az utóbbi napokban több ízben kijelentette, hogy az alkotmánybíróság Traian Băsescu befolyása alatt áll, akadályozza a kabinet munkáját, és ezért az új kormánytöbbségnek megoldást kell találnia a testület összetételének megváltoztatására.

Az alkotmánybíróság egyebek között alaptörvénybe ütközőnek minősítette az egyfordulós, egyéni választókerületes többségi választási rendszer bevezetésére irányuló törvénymódosítást. A testület múlt heti állásfoglalásában leszögezte: az államfő feladata, hogy az országot képviselje az Európai Tanács ülésén – ezt figyelmen kívül hagyva mégis a miniszterelnök utazott el a brüsszeli csúcstalálkozóra. Az alkotmánybíróság közleménye leszögezi, hogy a törvény értelmében az alkotmánybírák elmozdíthatatlanok, és a lecserélésükre irányuló törekvések súlyos támadást jelentenek a jogállamiság, a demokrácia és az ország nemzetközi megítélése ellen.

Kivonultak

Csak a parlament vagy a nép dönthet Románia európai jövőjéről, és nem egyetlen intézmény, az elnöki hivatal – jelentette ki kedden a bukaresti parlamentben Ponta, aki a múlt heti EU-csúcs következtetéseit ismertette. Beszéde alatt az ellenzéki PDL képviselői kivonultak az ülésteremből, sérelmezve, hogy a parlament leszavazta javaslatukat, miszerint nyílt ülésen számoljon be Ponta a csúcsról.

A kormányfő beszédében kifejtette: sem ő maga, sem Băsescu nem dönthet egymagában Románia szuverenitása egy részének feladásáról, amely az EU-csúcs napirendjén szerepelt. Erről csak a parlament, vagy a nép dönthet – hangoztatta, hozzátéve hogy utóbbi eset akkor állhat fenn, ha módosítják ilyen értelemben az alkotmányt.