Száműznék a hittant a liberálisok

Száműzné a hitoktatást az iskolákból és ellenzi az egyházak költségvetési finanszírozását is a Horvát Néppárt-Liberális Demokraták ifjúsági tagozata.

NT
2012. 12. 03. 22:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Olaszországhoz és más államokhoz hasonlóan az állampolgároknak kellene eldönteniük, hogy az általuk befizetett adó egy részét az állam az egyházak működésére szánja-e vagy sem – idézi a Novi list című fiumei (rijekai) napilap Zvonimir Klobucart, a párt ifjúsági tagozatának elnökét, aki hozzáteszi, hogy a szakszervezetek részére is nyilatkozat alapján vonják a támogatást a munkavállalók béréből.

A fiatal liberális demokraták ellenzik az iskolai hitoktatást is, mert szerintük a tanintézmények 99 százalékában csak katolikus hittant lehet hallgatni. Úgy vélik, ezáltal diszkriminálják a gyermekeket, illetve sérül az alkotmányjogi egyenlőség.

A néppárti fiatalok felülvizsgálnák a vatikáni szerződést is, mert úgy gondolják, hogy a gazdasági és pénzügyi válságra való tekintettel az állam túl sokat költ a vallási közösségekre. Hivatalosan 300 millió kunáról van szó évente, de az egyesületi és egyéb tevékenységeket, a hitoktatók fizetését is beleszámítva, az összeg eléri az egymilliárdot – írja a lap Klobucarra hivatkozva.

Habár a HNS vezetősége hangsúlyozza, hogy az ifjúsági szervezet önálló, Nada Turina-Djuric néppárti képviselő szerint a legfrissebb népszámlálási adatok majdani közzététele megnyithatja ezt a tabutémát. Horvátország többnemzetiségű és többvallású ország, de már maga az a helyzet, hogy az iskolák többségében csak katolikus hittan van, „megkérdőjelezi az ilyen megoldás alkotmányosságát” – véli a Novi listben a párt rijekai regionális vezetője.

A legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatok szerint Horvátország 4 és fél milliós lakosságának közel 88 százaléka római katolikus, 4,4 százalék pravoszláv, 1,3 százalék muzulmán, míg a más vallásokat követők száma kevesebb, mint 1 százalék. A hitoktatás nem kötelező, hanem választott tárgyként szerepel az alap-  és középfokú iskolák órarendjében. A nem katolikus tanulók számára azonban csak egyes, általában jelentős kisebbségi diáklétszámú iskolákban biztosított az egyéb vallású hittan- vagy etikaóra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.