A román elnök a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjújában tért ki a Székely szabadság napja elnevezésű autonómiatüntetésre. Arra kérdésre, hogy ha léteznek az országban magyar többségű megyék, miért ne lehetne magyar többségű régió, a román államfő úgy reagált: „senki sem mondja, hogy nem létezhet, de Kovászna és Hargita nem tudja eltartani magát”. Az államfő szerint a két megyét dolgos és találékony emberek lakják, de évtizedekig csak magyar tőkéjű cégeket fogadtak a térségben, így „mindenféle 500 dolláros kft. jött oda”, a nagybefektetők elkerülték a térséget.
„Hallottam, a marosvásárhelyi tüntetésen azt követelték, hogy maradjon helyben az adó. Ha abból kellene megélniük, amit abban a két megyében termelnek, a legszegényebbek lennének európai szinten” – mondta. A román elnök szerint Hargita és Kovászna megye jelentős támogatást kap az állami költségvetésből.
A demonstrációról szólva Basescu kifejtette: még egy kétharmados többség sem jogosít fel a törvények megsértésére, így mindegy, hogy ötezren vagy ötvenezren kérik az autonómiát, hiszen a román alkotmány nem teszi lehetővé.
„Akik autonómiát akarnak, azoknak meg kell határozniuk, miről beszélnek, mert én nem tudom, mit akarhatnak még: az iskolák, a kórházak a helyi közigazgatásnál vannak, ugyanúgy a költségvetés is, csak a kompenzációs pénzek jönnek a központi büdzséből. A beruházási prioritásokat a közösség igényeihez igazíthatják. Mit értnek autonómia alatt egy olyan szinten decentralizált országban, mint Románia? Ezt tisztázni kell” – mondta az államfő.
Traian Basescu következetesen Hargita és Kovászna megyét (Románia két magyar többségű megyéjét), és nem Székelyföldet (amely Maros megye egy részét is magába foglalja) említette a műsorban. A román politikusok és újságírók többsége az „úgynevezett Székelyföld” kifejezést szokta használni, ezzel is jelezve, hogy nem ismerik el ennek a történelmi és földrajzi entitásnak a létét.
Vasárnap a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére nagyszabású demonstráció zajlott Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiájáért. A tüntetők – közfelkiáltással elfogadott, a bukaresti kormányhoz intézett – petíciójukban a székely jelképek üldözésének beszüntetését is követelték, és tiltakoztak minden olyan közigazgatási átszervezés ellen, amely Székelyföldet román többségű régiókba tagolná be.
Victor Ponta román miniszterelnök kedden újságírói kérdésre válaszolva reagálva azt mondta, nem ismeri a marosvásárhelyi tüntetésen elfogadott petíciót.