A lap riportere Csíksomlyón kereste fel az egyik ilyen szabóműhelyt, amelyet az árvák megsegítésével foglalkozó Csibész Alapítvány működtet. Kolumbán Imre, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a székely zászlóról februárban kirobbant román–magyar vita jelentősen megnövelte a jelkép iránti keresletet: tavaly egész évben mintegy 100 székely zászlót adtak el, február eleje óta csaknem 1500 ilyen lobogót értékesítettek.
Kolumbán szerint váratlanul érte őket a hirtelen megugrott kereslet, ezért újabb varrónőket kellett munkába állítani. A műhely naponta 40-50 zászló legyártására képes. Székely zászlót Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredán is készítenek.
A csíksomlyói szabóműhely február elején, a vita kirobbanása előtt többnyire magyar zászlókat és kokárdákat gyártott, hiszen március 15. miatt rendszerint megnő a kereslet a magyar nemzeti jelképek iránt. Az idei román–magyar politikai vita azonban teljesem megváltoztatta a helyzetet, írja az Adevarul, hiszen idén végül csak 450 magyar zászlót adtak el, miközben a székely jelképből már 1500-at. Kolumbán szerint csökkent valamelyest az égszínkék alapon aranysárga keresztet, valamint a Napot és Holdat tartalmazó székely zászló gyártási üteme, de még mindig van kereslet a jelkép iránt.
Tulit Erzsébet varrónő a lapnak elmondta: nagy büszkeséggel és örömmel tölti el, hogy Székelyföldön egyre több helyen tűzik ki az általuk készített székely lobogót – olvasható az Adevarulban.
