Kántor Zoltán az Iskolaválasztás – Nyelvmegtartás és/vagy érvényesülés címmel szerdán Budapesten rendezett konferencián felidézte, hogy tavaly a külhoni magyar óvodások évét rendezték meg a nemzetpolitikai államtitkárság kezdeményezésére, az idei pedig a kisiskolások éve. Mindkét programhoz továbbképzések, háttéranyagok, módszertani csomagok kapcsolódtak és kapcsolódnak. A kisiskolások évére 100 millió forintot különítettek el.
Hozzátette: a gyermekek 8–10 éves koráig terjedő időszak azért fontos mert addig eldől, hogy magyar nyelvű intézménybe kerülnek-e. Az intézetvezető szólt a szintén a nemzetpolitikai államtitkárság által kezdeményezett Ringató programról is. Ebben a módszertani foglalkozásoknak az a céljuk, hogy a gyermekek minél hamarabb magyar környezetbe kerüljenek, majd magyar nyelvű óvodába, iskolába írassák őket. A Ringató programmal a szülők már az óvoda- és iskolaválasztás előtt megismerkedhetnek a pedagógussal, a többi szülőtárssal – magyarázta.
A legfontosabb cél, hogy magyar nyelvű oktatási intézményekbe „tereljék” a gyerekeket, ha nem ez történik, minimális az esély, hogy a többségi iskolából később visszaírassák őket magyar intézményekbe – fogalmazott az intézet vezetője.
Tarnóczy Mariann, a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője arról beszélt, hogy 1997 óta finanszíroznak határon túli magyar kutatásokat, 2005 óta Kárpát-medencei intézményeket is támogatva.
Morvai Tünde kutató a felvidéki tömbben és szórványterületen egyaránt végezett vizsgálatokról szólva hangsúlyozta, az egyik kutatási területen, Dunaszerdahelyen a 22 500 lakosból 75 százalék vallotta magát magyarnak. A város iskolarendszere kétnyelvű, kilenc óvodából csak kettő a magyar nyelvű, egy szlovák és hat a vegyes. Hat alapiskola közül kettő magyar, a középfokú oktatásban tizenkét intézményből hét a magyar tanítási nyelvű. A kutatás során szinte tabutémának számított az iskolaválasztás kérdése. Előfordult, hogy iskolaigazgató a kényes magyar–szlovák kapcsolatokra hivatkozva tagadta meg a válaszadást – összegezte.
Azok, akik a szlovák intézmény mellett döntöttek, szempontként említették a szlovák nyelvi kompetenciák elsajátítását. Akik egykor szlovák intézménybe jártak, nagyobb arányban adták többségi óvodába és iskolába gyermeküket, mint akik magyar tannyelvűbe jártak. Vannak, akik úgy gondolkodnak, hogy a magyarul tanulás nélkül négy-öt órával kevesebb a heti óraszám, és ez lehetőséget ad más idegen nyelv tanulására – mondta.
Szügyi Éva kutató a délvidéki helyzetet ismertetve hangsúlyozta, hogy a csökkenő gyermeklétszám, a szakképzett tanerő és a magyar tankönyvek hiánya jelentősen befolyásolja az intézményválasztást. A tömbben és a szórványban egyaránt egyre kevesebb a magyarul tanuló diákok száma. A magyar általános iskolások 20 százaléka tanul szerb nyelven. Arányuk akár 30 százalékra is nőhet a tendenciákat látva – mondta.
A szakember zentai kutatása során szembesült azzal a jelenséggel, hogy a pedagógusok, szülők nem akarnak nyilatkozni az iskolaválasztás motivációiról. Általános szempontokat említettek, a lakóhely közelségét, az iskola hírnevét, más szülők tapasztalatait.
Ferenc Viktória a kárpátaljai kutatómunka eredményeiről elmondta, öt-nyolc éve új tendenciaként jelent meg a többségi iskolaválasztás. Korábban magától értetődő volt, hogy a magyar szülők magyar iskolát választanak. Törést az ukrán nyelvű emelt szintű érettségi és felvételi hozott. Ez az intézkedés azzal járt, hogy észrevehetően megnőtt a többségi iskolát választók száma. Beregszászon adva vannak a teljes magyar oktatás feltételei, mégis csak az összes iskolás 44 százaléka jár magyar nyelvű intézménybe. Az iskolaválasztási szempontok között említették a szülők az ukrán nyelv elsajátítását, az ukrajnai továbbtanulásra, emelt szintű érettségire való felkészülést és a későbbi boldogulást – mondta a szakember.
