Azok, akik a szlovák intézmény mellett döntöttek, szempontként említették a szlovák nyelvi kompetenciák elsajátítását. Akik egykor szlovák intézménybe jártak, nagyobb arányban adták többségi óvodába és iskolába gyermeküket, mint akik magyar tannyelvűbe jártak. Vannak, akik úgy gondolkodnak, hogy a magyarul tanulás nélkül négy-öt órával kevesebb a heti óraszám, és ez lehetőséget ad más idegen nyelv tanulására – mondta.
Szügyi Éva kutató a délvidéki helyzetet ismertetve hangsúlyozta, hogy a csökkenő gyermeklétszám, a szakképzett tanerő és a magyar tankönyvek hiánya jelentősen befolyásolja az intézményválasztást. A tömbben és a szórványban egyaránt egyre kevesebb a magyarul tanuló diákok száma. A magyar általános iskolások 20 százaléka tanul szerb nyelven. Arányuk akár 30 százalékra is nőhet a tendenciákat látva – mondta.
A szakember zentai kutatása során szembesült azzal a jelenséggel, hogy a pedagógusok, szülők nem akarnak nyilatkozni az iskolaválasztás motivációiról. Általános szempontokat említettek, a lakóhely közelségét, az iskola hírnevét, más szülők tapasztalatait.
Ferenc Viktória a kárpátaljai kutatómunka eredményeiről elmondta, öt-nyolc éve új tendenciaként jelent meg a többségi iskolaválasztás. Korábban magától értetődő volt, hogy a magyar szülők magyar iskolát választanak. Törést az ukrán nyelvű emelt szintű érettségi és felvételi hozott. Ez az intézkedés azzal járt, hogy észrevehetően megnőtt a többségi iskolát választók száma. Beregszászon adva vannak a teljes magyar oktatás feltételei, mégis csak az összes iskolás 44 százaléka jár magyar nyelvű intézménybe. Az iskolaválasztási szempontok között említették a szülők az ukrán nyelv elsajátítását, az ukrajnai továbbtanulásra, emelt szintű érettségire való felkészülést és a későbbi boldogulást – mondta a szakember.
