Orbán: Ez a tündérkert a miénk is

Orbán Viktor kíváncsi, mire jut kormánya a román kabinettel. A miniszterelnök az Erdélyhez való viszonyról és a túlfűtött hazafiasságról is beszélt egy interjúban.

„Most nem jobboldali kormány van Romániában, hanem baloldali. Ezzel a kormánnyal olyan kapcsolatunk, amit jellemezni lehetne, még nincsen. A legtöbb, amit mondhatok, hogy alakulófélben lévő kapcsolataink vannak. Magam is kíváncsian várom, hogy mire jutunk egymással” – jelentette ki Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy tervez-e találkozót Victor Ponta román kormányfővel, a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy az államközi érintkezésnek van egy rendje, másfelől az Európai Unión belül is adódnak alkalmak egymás „felmérésére”. Hozzátette: a magyar fél nyitott, ugyanakkor érdekelt egy olyan együttműködésben, amelynek mind a románok, mind a magyarok hasznát látják.

A magyar politikát a józan ész határozza meg, „tehát velünk lehet hazafias érzelmektől fűtött, de ésszerű együttműködést kialakítani, és szerintem van olyan politika, ami egyszerre jó a románoknak és egyszerre jó a magyaroknak: és ezt kell megtalálnunk” – mondta Orbán Viktor.

A közös kormányülések folytatását firtató kérdésre a miniszterelnök azt mondta: félrevezető ez a kifejezés, mert nincs szó közös országról, közös kormányról. Arra viszont lát esélyt, hogy olyan – több miniszter részvételével lebonyolított – kormányzati csúcstalálkozóra kerüljön sor Romániával, mint amilyet a szlovák kormánnyal együtt már tartottak Budapesten.

Hozzáfűzte: nemcsak a fővárosok kapcsolata fontos, hanem a határ menti együttműködés is, mert a román-magyar együttműködésnek az igazi „ízét és zamatát” az együttélés adja. Ott valahogy a józan ész, meg az együttműködés logikája könnyebben tör magának utat. Ezért a Partium értékes terület, mert mintául szolgálhat a békés és közös érdekeken nyugvó román-magyar együttműködés számára” – hangsúlyozta a kormányfő.

A közös gazdasági stratégiákról szóló kérdésnél Orbán Viktor hangsúlyozta: jól együtt tudott működni Victor Ponta miniszterelnökkel és Traian Basescu államfővel, amikor a Kohézió Barátai elnevezésű csoporthoz tartozó országok közös érdekeiért kellett az európai költségvetés vitája során „ringbe szállniuk”.

„Az, hogy a következő hétéves európai uniós költségvetésben mind Románia, mind Magyarország megtalálja a maga számítását, abban a román-magyar együttműködés is szerepet játszott” – állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök.

„Nem szeretem a fegyverletételre épülő nemzetpolitikát” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a román Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban. A kormányfő kiemelte: megvannak az eszközök arra, hogy miképpen lehet békésen, a nagyhatalmak számára is elfogadható módon megvédeni saját érdekeinket.

A július 27-én rögzített, szombat este műsorra tűzött interjú világpolitikai témákat érintő részében, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadására utaló felvetésre válaszolva Orbán Viktor kifejtette, nem bírálta a nagyhatalmakat, csak felhívta a figyelmet arra: a közepes méretű országoknak meg kell próbálniuk az általuk megtermelt erőforrásokat – a nagyhatalmi elszívó hatást közömbösítve – saját határaikon belül tartani.

„Engem azért szoktak megtámadni, mert ilyen tabutémákról beszélek, de ha nem beszélünk róla, akkor a magunkfajta méretű országok eleve vereségre vannak ítélve” – mondta Orbán Viktor.

A magyar kormányfő utalt arra is, hogy az Európai Unió az egységesüléssel jó választ adott a világban zajló átalakulásokra, de tíz évvel korábban kellett volna felvennie soraiba a nagy növekedési potenciállal rendelkező közép-európai országokat. Az EU megtorpant a közös valuta bevezetésénél: a pénzügyi uniót nem követte a bankunió és a költségvetési unió – tette hozzá.

Orbán Viktor felidézte, hogy első miniszterelnöki mandátuma idején az Európai Unió még egy derűlátó, magabiztos, merész terveket szövögető közösség volt, mikor azonban 2010-ben visszatért az európai csúcstalálkozókra, egy pesszimista, kiútkereső, bizonytalan közösséget talált. Úgy vélekedett, Európa számára még nyitott kérdés, hogy sikerül-e elindulnia egy újabb fellendülés felé, míg az Egyesült Államok – az eddigi jelek szerint – az Európai Uniónál eredményesebb válaszokat talált a gazdasági válságra.

„Ott egy nagy pénznyomdát működtetnek, van egy nagyon komoly inflációs veszély, de az állam mindenkori költségvetésén és a jegybankján keresztül folyamatosan életet pumpál a gazdaságba” – magyarázta Orbán Viktor. Megjegyezte azt is: Japán még forradalmibb megoldásokkal próbálkozik, és Magyarországnak ezekkel a piacokkal és partnerekkel is számolnia kell.

Kifejtette: a keleti nyitásra azért van szükség, mert a magyar gazdaság külkapcsolati rendszere rendkívül egyoldalú, 70-78 százalékban az Európai Unió felé irányul. „Az exporthitelezéssel foglalkozó magyar állami bankot teljesen újjászerveztük, pénzzel láttuk el, így most már finanszírozást is tudunk adni a keleti kapcsolatok mellé” – mutatott rá.

A miniszterelnök a magyar-orosz kapcsolatokról azt mondta: Magyarországnak „fölfutó kapcsolatrendszere” van Oroszországgal.

„Azt ígértem a magyar választóknak, ha lehetőséget kapunk a kormányzásra, és megkaptuk, méghozzá kétharmaddal, akkor véget vetünk Magyarország energiafüggőségének” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az elmúlt három évben ezt nagyrészt meg is valósították.  „Ennek ellenére Oroszország továbbra is stratégiai partner” – hangsúlyozta a kormányfő.

A Kínával ápolt kapcsolatokról elmondta: Magyarország stratégiai együttműködésre törekszik, és – bár a szabadság híve – nem próbálja kioktatni a kínaiakat az emberi jogokról.

Az interjúban Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapcsolata is szóba került. Orbán Viktor kifejtette, az IMF-fel az a gond, hogy – a piaci hitelezőkkel ellentétben – feltételekhez köti a hitelnyújtást, amely ellehetetleníti a saját gazdaságpolitikát.

„Amikor arról van szó, hogy nekünk van egy gazdaságpolitikánk, amely nem arra épül, hogy elvesszük a nyugdíjakat, visszametsszük a szociális ellátást, csökkentjük a családi ellátást, és így tovább, hanem más módon próbáljuk megvédeni a nyugdíjasokat, megvédeni a bérből, fizetésből élőket, fönntartani az ország kulturális színvonalát, akkor összeütközésbe tudunk kerülni az IMF képviselőivel: ez történt” – magyarázta a miniszterelnök.

Mint mondta, az is hozzátartozik a történethez, hogy 2008-ban az összeomló Magyarországot az IMF „helyezte lélegeztetőkészülékre”, de az együttműködést 2010-ben csak a bankadó és a nemzetközi cégekre kivetett különadók eltörlése árán lehetett volna folytatni, amire a kormány nemet mondott.

„Az IMF-nek megköszönjük a segítséget, úriember nem csibész: nehéz pillanatban segítettek ki bennünket, de nem kívánunk együttműködni tovább. És örülünk annak, hogy most már megtermelte a magyar gazdaság az idei év első felében azt a pénzösszeget, amellyel a még hátralévő hitelösszeget is ki tudjuk fizetni, és így elválhatnak útjaink: nem tartozunk többé egymásnak” – jelentette ki Orbán Viktor a román Digi 24 Diplomata-útlevél című műsorának július 27-én adott, most szombaton sugárzott interjúban.