„Erdélyben mindenféle hamis dokumentumok és a különböző törvények félreértelmezése alapján oda jutottunk, hogy egész falvakat szolgáltattak vissza földekkel, erdőkkel együtt” – indokolta a kezdeményezést a román kormányfő.
Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke november 8-án bejelentette, hogy a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítását kérte a miniszterelnöktől, mert Magyarország a magyar egyházak segítségével Erdély elcsatolására használja a román restitúciós törvényeket. (A jogszabály alapelvként kimondja az 1945 és 1989 között államosított egyházi ingatlanok természetben történő visszaadását – a szerk.)
Megközelítőleg 11 milliárd eurót fog érni az az új ingatlanalap, amelyből az állam kárpótolni fogja a kommunizmus idején elkobzott javakat – írja a Transindex.
A Ponta-kabinet restitúcióstörvény-tervezete szerint azokat a károsultakat, akik nem kaphatják vissza természetben a visszaigényelt javaikat, egy 2014-ben létrejövő ingatlanalapból fogják kárpótolni.
Fontos hangsúlyozni, hogy Romániában csaknem nyolcezer, a kommunizmus idején elkobzott ingatlant követelnek vissza az egyházak, ennek egynegyede, 2140 épület a történelmi magyar felekezetek tulajdona. Miközben a bukaresti restitúciós bizottság eddig 500 magyar egyházi ingatlan visszaszolgáltatása ügyében döntött, az késlelteti a tényleges birtokbavételt, hogy a felekezetek kötelesek öt évig megtűrni az épületükben működő közintézményeket.
Marian Neacsu, a PSD képviselőházi frakcióvezetője elmondta: a Kolozs megyei honatyák kezdeményezésére vették fel a párt közeljövőben esedékes akciói közé a restitúciós vizsgálóbizottság megalakítását. A frakcióvezető cáfolta, hogy ennek köze lenne a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásához. Mint mondta, olyan esetek kivizsgálásáról van szó, amelyekben magánszemélyek kétszer kaptak kártérítést.
Markó Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője, az egyházi restitúciós bizottság korábbi tagja szerint precedens nélküli, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatást parlamenti bizottság vizsgálja, mert az esetleges törvénytelenségek vizsgálata az igazságszolgáltatásra tartozik. „A kezdeményezés kolozsvári kötődése és a kormányfő hivatkozása gyanúsan egybecseng Funar véleményével: ő mondta mindig, hogy szétraboltuk Erdélyt, falvakat vettünk el visszaadás címén” – jegyezte meg a képviselő.
A Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó református kollégium visszaszolgáltatásáért első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélt Markó Attila szerint nincsenek véletlenek: szerinte politikai hangulatkeltés lehet a kezdeményezés hátterében. „Amennyiben a PSD komolyan gondolja, hogy a parlamentnek kell kivizsgálnia a visszaszolgáltatásokat, az azt jelenti, hogy minden eszközzel meg akarják akadályozni, hogy a jogos tulajdonosok visszakapják az ingatlanaikat, főleg az egyházak, és amit visszakaptak, azt is valamilyen eszközzel megpróbálják visszaállamosítani” – vélekedett az RMDSZ politikusa.
Az Erdély.ma cikke emlékeztet rá, hogy Tőkés László az ügyben egy közmeghallgatáson elengedhetetlennek nevezte a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok ügyét, mivel ezek jelentős része nem került vissza a tulajdonosokhoz. Jelezte: az erdélyi történelmi egyházak vezetői egy Memorandumot fogalmaztak meg és írtak alá, melyet eljuttatnak José Manuel Barroso elnökhöz és Viviane Reding illetékes biztoshoz, valamint az EP petíciós bizottságához abban a reményben, hogy megkeresésük új lendületet ad a restitúció ügyének.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke ugyanott kifejtette: Románia nem tett eleget az uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségeinek, és ezt az unió nem nézheti tétlenül.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke diszkriminatívnak nevezte az új romániai restitúciós törvényt, aminek következtében az „ütemezett” visszaszolgáltatás – az egykori elkobzástól számítva – akár száz évig is eltarthat.
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház erdélyi püspöke közölte: egyháza az idők folyamán azért tudott megerősödni, mert vagyon állt a háta mögött. Nemcsak ingatlanokat, hanem levéltáraikat, könyvtáraikat is egy tollvonással sajátította ki a román állam.
Az Új Magyar Szó online változata számolt be róla november harmadikán, hogy Douglas Davidson rendkívüli követtel, az Egyesült Államok külügyminisztériumának holokauszt- és restitúciós ügyekért felelős megbízottjával találkozott Markó Attila, Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője. A találkozó alkalmával Markó elmondta, hogy látszólag kimozdult ugyan a holtpontról a visszaszolgáltatási folyamat, de akadozik, az ígéretekről és az elvárásoktól messze elmarad.
