Az első fokon hozott ítéletről az önkormányzatot beperelő prefektus, Dumitru Marinescu számolt be, hozzáfűzve: hiába a kétnyelvűség, törvénysértő a felirat, mert Romániában nem ez a hivatalos megnevezése a megyei tanácsnak, a megyeháza felirat helyett a Kovászna Megyei Tanács lenne a szabályos.
A felirat levételére felszólító végzés még nem jogerős, Nagy József, a megyei tanács alelnöke pedig elmondta, bár nem látta a bírósági végzést, biztosan megfellebbeznek egy ilyen döntést.
Kézdivásárhely, Barót, Csernáton, Gidófalva, Málnás, Kézdialmás és Kézdiszentlélek önkormányzata is perben áll a bukaresti kormány megyei képviseletével, mivel a prefektusi hivatal a városháza és községháza elnevezéseket feltüntető intézmények ellen is pert írt indított, s „természetesen” a székely zászló is szúrja a szemüket.
A prefektúra szándékosan szítja a feszültséget a székelyek és a román kormányzat között – nyilatkozta korábban Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Elmondta, a prefektusi tisztséget 2012. májusa és 2013. januárja között betöltő, magyarellenességéről híres Codrin Munteanu és hivatali utódja, Dumitru Marinescu 55 pert indított háromszéki önkormányzatok, közösségek ellen, amelyekben a székelyek jelképeit vagy anyanyelvhasználatát támadták.
Romániában az elmúlt hetekben érezhetően fokozódtak a magyarok elleni hivatali zaklatások: csütörtökön az egyébként széles körben ismert és elismert Tőkés Lászlót fosztotta meg a szociáldemokrata kormányhoz köthető becsületbíróság a romániai forradalomban betöltött kulcsszerepéért kapott Románia Csillaga kitüntetéstől, a csendőrség pedig zaklatja a Székelyek nagy menetelésének szervezőit.
A nevek, feliratok kiemelt figyelmet kapnak: bár a legtöbb romániai városban van utca elnevezve 1918. december 1-jéről – a Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó gyulafehérvári román nemzetgyűlés dátumáról –, a román védelmi miniszter törvényben írná elő minden településen, mert a magyar többségű Csíkszeredán például nincs Erdély elszakításáról elnevezett utca.
