Egy magyar fogja elverni Ficót?

Elkezdődött a márciusi szlovákiai elnökválasztási kampány, egyelőre megy a találgatás.

Északi szomszédunkban, hasonlóan hazánkhoz idén is három választásra kerül sor. Míg Magyarországon a parlamenti voksolás mellett az európai parlamenti képviselőkre és az önkormányzati testületek összetételére és polgármesterekre szavazhatunk, addig Szlovákiában az utóbbi kettő mellett elnököt választanak. Az első fordulót március 15-én tartják, ha akkor egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát plusz egy szavazatot, akkor március 29-én ismét az urnákhoz járulhatnak.

A jelölések összegyűjtését követően eldőlt, hogy márciusban 14-en próbálják majd megszerezni Ivan Gasparovic székét, közülük a legfajsúlyosabb politikus Robert Fico miniszterelnök, aki egyben a voksolás toronymagas esélyese. A mostani voksolás abból a szempontból is egyedülálló, hogy az elnökválasztások 1999 óta íródó történetében először lesz magyar jelölt, ami akár mobilizálhatja is a fásult felvidéki magyarságot.

Időközben elkészült az első közvélemény-kutatás, amelynek adatait a parlament hivatala által visszaigazolt teljes jelöltlista összeállítása után rögzítették. A Focus ügynökség felmérése, melyet az RTVS rendelt, több meglepetést is tartalmaz. Az első helyezett Robert Fico nagyon erős, a novemberihez képest 3 százalékponttal nőtt támogatottsága. Utána viszont nagyon nagy az űr. A második helyen álló Andrej Kiskára csak a megkérdezettek 13 százaléka szavazna. Nyomban mögötte, még a statisztikai hibahatáron belül van egy másik független jelölt, Milan Knazko 11,8 százalékkal.

A legnagyobb meglepetés Pavol Hrusovsky eredménye: neki tavaly stabilan 10 százalék feletti támogatottságot mértek, most be kellett érnie 8,2 százalékkal. Bárdosnak 5,3 százalékot mért a Focus. Az MKP jelöltje korábban azt nyilatkozta az Új Szónak, hogy 5 százalék alatti eredménnyel nem lesz elégedett. A magukat biztos szavazóknak valló magyarok kb. 60 százaléka Bárdosra adná le a voksát, 15 százaléka Ficóra, 10–10 százaléka pedig Hrusovskyra, illetve Knazkóra. Négyük közül a kormányfő támogatottsága a legstabilabb. Meglepetés Helena Mezenská jó szereplése is: a jelöltségét támogató aláírásokat az utolsó órában leadó képviselő 5,5 százalékkal a hatodik helyen áll, hajszálnyival megelőzve Bárdost.

Elemzők szerint biztosan lesz második fordulója a márciusi köztársaságielnök-választásnak. Miroslav Kusy és Grigorij Meseznikov is úgy vélik. Kusy szerint Fico 40 százaléka a vártnál is kisebb szám. Meseznikov ehhez hozzáteszi: a Smer-elnöknek így is van esélye, hogy államfővé válasszák, de ez az esélye már nem százszázalékos. A politológusokat meglepte, hogy a két polgári jelölt, Kiska és Knazko jobb eredményt ért el, mint a politikai pártok által támogatott jelöltek.

Politikai elemzők egyébként nem zárják ki teljesen a magyar elnökjelölt továbbjutását, bár mérget azért nem vennének rá. Eddig három közvetlen államfőválasztás volt. 1999-ben 37,2, öt éve 38,1 százalékkal jutott tovább a második helyezett. 2004-ben 22,3 százaléknyi voks is elég volt Ivan Gasparovicnak az első fordulóban, ám ez is bőven kétszer több, mint a magyarok aránya.

Magyar jelölt vagy úgy juthat tovább, hogy sok szlovák szavazatot is kap, vagy úgy, hogy a sok jelölt miatt a szlovák szavazatok szétaprózódnak, és a magyarok nagy arányban járulnak az urnákhoz. „Ha figyelembe vesszük a várható részvételt és a jelöltek magas számát, akkor az jön ki, hogy Bárdos továbbjuthat” – mondta az Új Szónak Ján Baránek, a Polis ügynökség vezetője.

„Egyáltalán nem lehet kizárni, de azért nem valószínű” – nyilatkozta a felvidéki újságnak Pavel Haulík, az MVK ügynökség vezetője. Szerinte öt-hat jelölt közül kerülhet ki Fico ellenfele. „Ezek a jelöltek a szavazatok 50–55 százalékára számíthatnak, többre nem. Tehát ha átlagot vonunk, akkor 10 százaléknyi szavazat elég lehet” – tette hozzá.

A politikai csoportosulás történetében először lépte át a pozsonyi parlamentbe kerüléshez szükséges öt százalékos támogatottsági küszöböt a szlovák sajtó által szélsőjobboldalinak tartott Marián Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS), amelynek az MVK közvélemény-kutató ügynökség kedden nyilvánosságra hozott felmérése szerint 7,6 százalékos a népszerűsége. Marián Kotlebát és az LSNS-t a pozsonyi sajtó rendszerint szélsőjobboldaliként említi, maga a párt „erősen nemzetinek” jellemzi magát és Európai Unió-, illetve a NATO-ellenes retorikájáról, valamint romaellenes megnyilvánulásairól ismert.

Bár az LSNS eredménye meglepetés, mégsem nevezhető teljesen váratlannak, mivel a párt szimpatizánsai számának növekedését jelezte az is, hogy a politikai csoportosulás elnöke, Marián Kotleba a tavaly novemberi megyei választásokon legyőzte a baloldali kormánypárt, az Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) által jelölt Vladimír Mankát és így ő lett Besztercebánya megye megyefőnöke.

Bejutna a Magyar Közösség Pártja is

Az MVK felmérésében Robert Fico baloldali kormánypártja az Irány – Szociáldemokrácia 38,1 százalékos támogatottságot kapott. A felmérésben a felvidéki magyar választók szavazataiért versengő pártok közül a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártjának (MKP) 5,5 százalékos támogatottságot mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg parlamenten kívüli párt támogatottsága a 2012-es választások óta lassan, de folyamatosan emelkedik, amit az is mutat, hogy a tavaly július óta végzett felmérések szinte kivétel nélkül azt mutatják, a parlamentbe jutna a magyar párt. Ezzel szemben az MVK felmérése szerint némi csökkenést mutat Bugár Béla szlovák-magyar vegyespártjának támogatottsága, amit az is jelez, hogy a Most-Híd 5,9 százalékos támogatottságot szerzett most, míg tavaly nyáron ennél 1-2 százalékkal jobb eredményt produkált. A következő parlamenti választás Szlovákiában 2016-ban esedékes.