Így védheti meg hatékonyabban Magyarország a határon túliakat

A visegrádi országokkal együttműködve sokat tanulhatunk tőlük a kisebbségvédelemről.

VZ
2014. 02. 25. 17:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államtitkár a Magyar Külügyi Intézet Kisebbségi jog a gyakorlatban című szemináriumán kiemelte: a magyar kormányok között általában konszenzus volt a külpolitika fő irányairól, legfeljebb az arányok változtak az euroatlanti integrációt, a szomszédságpolitikát és a határon túli kisebbségek segítését illetően.

Wintermantel Péter véleménye szerint a globális nyitás mindhárom területen új elemeket hozott. Az euroatlanti integrációt tekintve az európai és ázsiai országok együttműködésének szorosabbra fűzését Magyarország is támogatja, a szomszédságpolitikában pedig a visegrádi országok nyitnak más, távoli országok felé – magyarázta.
Azt mondta, a határon túli magyar közösségek védelmével összefüggésben fontos a más országok jó kisebbségvédelmi gyakorlatának átvétele, ami előrelendítheti a kisebbségvédelmi törekvéseket.

Pákozdi Csaba, a Külügyminisztérium nemzetközi és kisebbségi jogi főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a 20. század végére a kisebbségvédelem „újrafelfedezése” volt jellemző, ez a téma vélhetően a jugoszláv háború miatt is nagyobb hangsúlyt kapott. Az államok magatartása azonban azt mutatja, hogy ez a lendület mára alábbhagyott, már a kisebbségek anyanyelvének használata sem kap akkora jelentőséget, mint korábban. Új kihívásként említette a bevándorló kisebbségek kezelését, ugyanis – mint mondta – nekik egészen más az igényük, mint az őshonos közösségeknek.

Gordos Árpád, a Külügyminisztérium szakmai főtanácsadója előadásában hangsúlyozta: az EU és tagállamai is felelősek a kisebbségek védelméért, és a nemzeti kisebbségek ügye speciálisan európai kérdés. Ugyanakkor az unió 28 tagállama között ütközések tapasztalhatók a kisebbségek ügyében, és az uniós intézmények hozzáállása sem teljesen hasonló, az Európai Bizottság például általában kitér az egyértelmű állásfoglalás elől – mondta. Hozzátette: az EU-nak figyelembe kell vennie a társadalmak sokféleséget a tagállamok között és azokon belül egyaránt.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nemcsak a magyar közösségek, hanem általában a kisebbségek fontosak. Arról is beszélt: az autonómia eléréséig Magyarországnak mindent meg kell tennie, hogy erős kisebbségi magyar közösségek legyenek, mert ha elfogynak, ha feladják a hitüket, akkor már felesleges lesz az autonómia.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.