Répás Zsuzsanna vasárnap Budapesten, a felvidéki politikus emléktáblájánál tartott ünnepi megemlékezésen kiemelte: Esterházy Jánostól a magyarság és Európa olyan eszmei örökséget kapott, amely irányt mutat, mind a más népekkel való együttélés, mind a saját közösségek megmaradása, értékeinek megőrzése terén. Hozzátette: a politikus kiállt a kisebbségekért, az emberi jogokért és megélt keresztényi hittel a béke útján járt.
Répás Zsuzsanna kifejtette: Esterházy János mindvégig ember maradt az embertelenségben, az antiszemitizmust elutasította, és ilyen írásokat sem ő, sem felvidéki újságjai nem adtak ki. Sorsközösséget vállalt a felvidéki magyarokkal, 12 év politikai érdekképviselet után 12 éven át járta kálváriáját. „Szoros hűséggel ragaszkodott szülőföldhöz és nemzethez, emberségét az Isten iránti töretlen hitből merítette.”
A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a mártír politikus nem tört meg, és a börtönben más nemzetiségű rabtársainak is vigasza tudott lenni. Emlékeztetett: Esterházy János hamvait nem adták ki családja számára, Csehország és Szlovákia szemében ma is háborús bűnös. Ez a túláradó igazságtalanság felelősségünket növeli, a tévút tarthatatlanságáért kiált – szögezte le a nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
„Hatalmas a hagyatékunk, és nagy a felelősségünk, hogy élni tudjunk vele, hogy tisztára moshassuk végre Esterházy János igaztalanul besározott hírnevét" – fogalmazott Répás Zsuzsanna, majd arra szólított fel: álljunk ki mellette!
A szlovákokat is mentő Esterházy János mindig is hangsúlyozta nyitottságát a szlovák nép iránt – mondta a helyettes államtitkár, és a néhai politikus szavait idézve hozzátette: aki a másik népnek rosszat tesz, a saját népét is károsítja ezzel.
A Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság 1991 óta rendezi meg emlékünnepségét, amelynek keretében minden évben Esterházy-emlékplakettet és elismerő oklevelet adományoz olyan embereknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve a mártírsorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és megismertetéséért kiemelkedő munkát végeztek. Az idén a Felvidek.ma hírportál és az Esterházy János Szoborért Egyesület részesült az elismerésekben.
Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia legismertebb politikusa volt. A szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet titkosszolgálat, majd a csehszlovák hatóságok egyebek között azért hurcolták meg, mert Esterházy János nyilvánosan elítélte a szovjetek által 1940-ben elkövetett katinyi (katyni) vérengzést, amelyben több mint 20 ezer lengyelt mészároltak le. Esterházy János Csehszlovákia több börtönében raboskodott, 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.
