Esterházy Jánosra emlékeztek

Esterházy Jánosnak, a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjének emléke előtt rótták le tiszteletüket szombaton Prágában a csehországi magyarok.

2014. 03. 08. 21:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A csehországi magyar szervezetek, illetve a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorút és virágcsokrokat helyeztek el a motoli köztemetőben, a csehországi kommunizmus áldozatainak központi kegyhelyén, ahol az emlékműre Esterházy János emléktáblája is felkerült. Az emlékünnepséget, amelyre Esterházy János halálának 57. évfordulója alkalmából került sor, a Coexistentia-Együttélés politikai mozgalom Esterházy János Emlékbizottsága, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) prágai alapszervezete és a Görgey Artúr Társaság (GAT) kezdeményezte. Csatlakozott hozzájuk az Ady Endre Diákkör (AED), a Prágai Református Missziói Gyülekezet, a Csehországi Magyar Orvosok Társulata (CSMOT) és Magyarország prágai nagykövetsége is. Az ünnepségen Pető Tibor prágai magyar nagykövet is részt vett.

A felszólalók beszédeikben méltatták Esterházy János életművét és annak mához szóló üzenetét. Egybehangzóan azt hangsúlyozták, hogy a csehországi magyaroknak kötelességük megőrizni és ápolni a mártír politikus emlékét. „Esterházy Jánost a magyarok mellett a lengyelek is nagyon tisztelik, saját nemzeti hősüknek tekintik” – jelentette ki beszédében az Együttélés lengyel nemzeti tagozatának elnöke. A beszédekben elhangzott: a csehországi magyar szervezetek feladatuknak érzik azt is, hogy mindent megtegyenek Esterházy János teljes rehabilitációja érdekében. A megemlékezés végén a néhány tucatnyi résztvevő közösen elénekelte a magyar himnuszt.

Esterházy Jánost, aki a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején az akkori szlovák államban következetesen küzdött a felvidéki magyarok megmaradásáért és jogaiért, 1945-ben a korabeli csehszlovák rendszer háborús bűnösnek nyilvánította, halálra ítélte, majd bebörtönözte. Az 1901-ben Nyitraújlakon (Velké Záluzie) született politikus 1957. március 8-án a morvaországi Mírov várbörtönében súlyos betegen hunyt el. A holttestet Olmützben elhamvasztották, de az urna később Prágába került, ahol a múlt század hatvanas éveiben a Motol köztemető egyik, akkor névtelen közös sírjában lett elhantolva. Ezt a tényt csak fél évszázaddal Esterházy halála után, 2007-ben sikerült kideríteni. Ebben nagy szerepe volt Karel Schwarzenberg akkori cseh külügyminiszternek, aki az Esterházy család kérésére foglalkozott az üggyel.

Az 1989-es rendszerváltás után az egykori névtelen tömegsír helyén alakították ki a csehországi kommunizmus áldozatainak központi kegyhelyét. Ezt az emlékművet május elején a legfelsőbb cseh politikai vezetés is megkoszorúzza. A Motol köztemető emlékművén elhelyezett Esterházy-táblát ugyanakkor cseh és szlovák részről több támadás is érte. Esterházy Jánost mindeddig ugyanis sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így a néhai magyar politikust hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.