„A magyar állam nevében ígérem, hogy az ön és magyar sortársai ügyét sohasem fogjuk feledni. Az ön emberi tartása arra kötelez bennünket, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy mindenki megértse és elfogadja, mi, magyarok nem valami ellen tartozunk össze, hanem önmagunkért. Mindent meg fogunk tenni, hogy Szlovákiában is megértsék, nemcsak a múltunk közös, a jövőnk is” – fogalmazott Kövér László az elismerés átadása előtt.
A Szent István-emlékéremmel kitüntetett Burián László elismerését a nyugalmazott plébános betegsége miatt Gyurcsó Zoltán, a Nyitrai egyházmegye helynöke vette át. Beer Miklós, a Váci egyházmegye megyés püspöke méltatásában emlékeztetett arra, hogy Burián Lászlót 1946-ban szentelték pappá, majd önként jelentkezett a Sziléziába deportált magyarok lelki szolgálatára. Később egy paptársát segítette át a határon, amikor elfogták, és papi hivatásától eltiltották.
A díjátadón részt vett a korábbi díjazottak közül a Béres házaspár, Buzánszky Jenő, Duray Miklós, Tőkés László és Wittner Mária.
A Szent István-díjat jelképező szobor Melocco Miklós alkotása, Szent Istvánt ábrázolja, amint a keresztet mindkét kezével magasba emeli nemzete előtt. A díjazottakat minden évben közvélemény-kutatás és internetes szavazás után választja ki az alapítvány kuratóriuma.
Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 28 tagállama mintegy 500 millió lakosából 40 millió ember őshonos, kisebbségben élő nemzeti közösség tagja. E kisebbségek jogainak biztosítására nincsenek érdemben használható nemzetközi normák – hangsúlyozta. „Európai etnikai közösségek több tízmillió tagja él részleges jogfosztottságban, és az Európai Unió a politikailag és erkölcsileg is egyre tarthatatlanabb helyzet rendezésének még a kezdeményezésétől is elzárkózik” – jelentette ki Kövér László.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar állam 2010 óta közjogilag is teljesíti a magyarsággal szembeni nemzeti kötelezettségét. A Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő minden magyar ember a szülőföld elhagyásának kényszere nélkül magyar állampolgár lehet. „Ezáltal senkinek sérelmet nem okozunk, szándékaink szerint valamennyi szomszédos országnak lehetőséget teremtünk a 20. századi kölcsönös sérelmek meghaladására, ezáltal a 21. században javítva a valamennyiünk érdekeit szolgáló regionális gazdasági és politikai együttműködést” – fogalmazott a házelnök.
