Olaj volt a tűzre a román kekeckedés

Erősítette az autonómiapárti felvonulók elszántságát a marosvásárhelyi hatóságok akadékoskodása.

A Krónika vezércikkírója szerint a marosvásárhelyi hatóságok szándékuk ellenére is az autonómia népszerűsítésének szolgálatába álltak azzal, hogy megpróbálták megakadályozni a tömeg felvonulását a Székely szabadság napján.

Marosvásárhelyen a szervezők becslése szerint több mint tízezren emlékeztek a Székely szabadság napján a 160 éve kivégzett székely vértanúkra, Török Jánosra, Gálfi Mihályra és Horváth Károlyra, és követelték a Székelyföld területi autonómiáját. A rendezvény szónokai szerint a székelység nemzeti és emberi jogai nem képezhetik alku tárgyát.

A tiltás ugyanis csak a dacot és az elszántságot növelte a magyarokban, a botrány pedig csak még jobban ráirányította az ügyre a nyilvánosság figyelmét. „Ha nem akadékoskodnak, lehet, hogy a megmozdulás jóval kisebb érdeklődésre tartott volna számot” – állapította meg a cikkíró.

Szerinte a tiltási kísérlet „újfent megerősítette, hogy a botránykeltés, a provokációszámba menő nyilatkozatok és az etnikai feszültségek mesterséges gerjesztése mögött jórészt éppen azok állnak, akiknek amúgy választott vagy kinevezett hatósági illetékesként a jogegyenlőség és a békés egymás mellett élés biztosítása lenne a feladatuk”.

A székelyföldi Háromszék vezércikkében megállapította, hogy idén kicsit idegesebben nyilvánította ki autonómiaigényét a Székely szabadság napján a székelység, mint egy évvel korábban. „A Vesszen Trianon!, Székelyföld nem Románia! szlogenek helyett nem ártana valami pozitív üzenetet megfogalmazni” – jegyezte meg a cikkíró.

A lap örvendetesnek minősítette, hogy a világ több városában tartott szimpátiatüntetés és a marosvásárhelyi rendezvény baszk, katalán és belga szónokai révén ismét nemzetközi jellege volt a megmozdulásnak. Úgy vélekedett azonban, hogy amíg erdélyi, székelyföldi román felszólalója nincs a rendezvénynek, addig aligha lehet sikeres az autonómiaküzdelem.

„Mára ugyanis egyértelmű: a magyar közösség autonómiaigénye oly erős, hogy a hazai magyar politikai pártok ezt nem mellőzhetik. Erőt, egységet tudunk felmutatni, mellettünk tudjuk az anyaországot, és a lehetséges európai szövetségeseinkre is kezdünk rátalálni – csak az a román szó, az hiányzik még. Reméljük, nem sokáig” – állapította meg vezércikkében a napilap.

Az előzmények alapján tartani lehetett attól, hogy akár tettlegességig fajuló incidensek is lesznek, mivel éppen a hatóságok voltak azok, amelyek mondvacsinált ügyekre hivatkozva feszültséget gerjesztettek, amikor csupán a székely vértanúk emlékművénél megtartott megemlékezést engedélyezték, az azt követő, a belvárosba tartó felvonulást nem – olvasható a Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző központ legfrissebb elemzésében. Mivel a szervezők jelezték: a hatósági tiltás ellenére – nem az úttesten vonulva, hanem a járdákon – elkísérheti a tömeg azokat, akik az autonómia-megmozdulás kiáltványát elvitték a kormány helyi képviselőjének hivatalába, tartani lehetett tőle, hogy vagy valamelyik tüntető veszíti el a fejét, vagy provokáció történik, amelynek az a célja, hogy a megmozdulás botrányba fulladjon, lejáratva ezzel az autonómia követelőit, illetve magát az önrendelkezés eszméjét. A legjobb az lett volna, ha a híradások arról szólnak, hogy a magyar közösség akkor is tartózkodik az erőszaktól és a szélsőséges megnyilvánulásoktól, amikor polgári engedetlenséghez folyamodik – szerepel az MT elemzésében. Az, hogy volt egy olyan csoport is, amelynek tagjai agresszívan viselkedtek a rendfenntartókkal, sőt petárdát is robbantottak, és EU-zászlót égettek, különösen alkalmas arra, hogy a rendezvényt, sőt az egész autonómiaküzdelmet lejárassa – állapította meg a politikaelemző központ.

Egyesek „Székelyföld nem Románia!”, illetve „Vesszen Trianon!” jelszavakat skandáltak, s az intézet szerint az ilyen megnyilvánulások kontraproduktívak, hiszen az autonómiaküzdelem célja éppen az, hogy azok a  területek, amelyek számára önrendelkezést követelnek, Románián belül élvezzenek különleges státust. Az MT szerint minden ezzel ellentétes hang a román állam azon képviselőinek kedvez, akik szeparatizmust kiáltva tagadják meg az önrendelkezéshez való jogot. Emlékezetes, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat épp a hasonló jelszavakat használta fel ürügyül arra, hogy idén ne engedélyezze a felvonulást, és ez álláspontjukon annak ellenére sem változtattak, hogy az esemény főszervezője, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyomatékosan kijelentette a nyilvánosság előtt, hogy az autonómiamozgalom célja a Székelyföld önrendelkezésének Románián belüli kivívása, és a marosvásárhelyi demonstráció célja is ennek megfogalmazása.

Az ugyanakkor pozitívumnak tekinthető, hogy ismét sikerült ezreket utcára szólítani az önrendelkezés eszméje mellett, mint ahogy az is, hogy ehhez sikerült nemzetközi támogatást találni. Még ha nem is befolyásos kormányok álltak ki a megmozdulás szervezői, illetve az autonómia mellett, fontos, hogy a katalán és a baszk közösség képviselői felvállalták az ügyet – olvasható az elemzésben. A kérdés csak az a Mensura Transylvanica szerint, hogy mi lesz a folytatás. Az önrendelkezés felé vezető úton szükség van a nyilvános utcai demonstrációkra, a tömegerő felmutatására is, azonban csak a tüntetések nem elegendők, és a szélsőséges elemek megjelenése is ártalmas, miközben a polgári engedetlenség mint eszköz egyike a lehetőségeknek – tették hozzá.

„Bukarest úgy próbálja bagatellizálni az ügyet, hogy nem is reagál hivatalosan az autonómiakövetelésekre.” E magatartás megváltoztatásához néhány tüntetés nem elég: az is fontos, hogy a magyar közösség politikai képviseletét ellátó szervezetek egységesen lépjenek fel az ügy érdekében. Ha a napokban ismét a román kormány részévé váló RMDSZ is felvállalja az autonómia ügyét, és ha sikerül minél szélesebb körben, a külföldi hivatalos fórumok előtt is megismertetni a magyar önrendelkezési törekvéseket, esetleg tekintélyes támogatókat is találni, akkor nagyobb a siker esélye – szerepel az elemzésben.

Ha nem, és a román hatalom továbbra is azt mondhatja, hogy az autonómia valójában csak néhány magyar „radikális” délibábos követelése, amely mögé a „mérsékelt”, „józan” magyar szervezetek nem állnak oda, akkor az autonómiatüntetéseken bármennyi kiáltványt elfogadhatnak, nem várható, hogy több figyelmet szentel nekik Bukarest, mint eddig – zárul az MT gyorselemzése.

A keddi román lapok a Mediafax és Agerpres hírügynökség helyi tudósítóinak jelentései alapján tárgyilagosan tudósítottak a hétfői demonstrációról, beszámolóikban azonban nem a székelyek autonómiaköveteléseire, hanem az „engedély nélküli menetelés” során a rendfenntartókkal dulakodó „szélsőséges csoportok randalírozására” helyezték a hangsúlyt.

A kormánnyal és ellenzékkel egyaránt kritikus Gandul Magyar szélsőségesek dulakodtak a csendőrökkel címmel, a jobboldali Romania Libera Botrány Marosvásárhelyen: 4000 magyar az SZNT tüntetésérén, a Jobbik elnöke a résztvevők között címmel, a nacionalista-liberális Adevarul A székelyek autonómiát kérnek Székelyföldnek: több mint négyezren egy petárdás, skandálós, dulakodós felvonuláson címmel a regionális hírek rovatában közölt tudósítást. A Mediafax anyaga nyomán valamennyi lap azt írta, hogy a Székely Nemzeti Tanács által meghirdetett megemlékezésen jelen volt Vona Gábor, a „magyarországi szélsőjobboldali párt”, a Jobbik elnöke, és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a „Magyarországon betiltott Magyar Gárda” több képviselője.

Egyes román lapok a közfelkiáltással elfogadott kiáltványt is ismertették, idézve azt a passzusát, amely szerint Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát. Több román hírtelevízió közvetítőkocsit küldött hétfőn Marosvásárhelyre a Székely vértanúk emlékművéhez, de csak akkor kezdtek foglalkozni a rendezvénnyel, amikor az Agerpres megírta, hogy a résztvevők „engedély nélkül” elindultak a főtér felé, és közülük néhányan lökdösődni kezdetek a rendfenntartókkal. A román hírügynökség azt állította, hogy a HVIM egyes tagjai a menetelés közben „idegengyűlölő” jelszavakat skandáltak.

A Digi 24 hírtelevízió kedden is óránként leadta azokat a felvételeket, amelyeken a HVIM jelvényeit viselő tüntetők és az arcukat sísapkával eltakaró férfiak dulakodnak a csendőrökkel Marosvásárhelyen, és egyikük zászlórúddal próbál megszúrni egy csendőrt. A hírcsatorna tudósításában hozzátette: a magyar gárdás szélsőségesek egy csoportja randalírozott a „polgári sétának” szánt menetelés során. A beszámolóban románul feliratozták a felvételen hallható, „Idegenek, menjetek haza!” és „Székelyföld nem Románia!” magyar skandálást.

A román hírcsatornák hétfő esti műsoraiban a meghívott elemzők a Krím félszigeten kialakult helyzettel hozták összefüggésbe a „székelyek radikalizálódását”. A román lapok a budapesti szimpátiatüntetésről és Tőkés László strasbourgi felszólalásáról is beszámoltak, amelyben az európai parlamenti képviselő a marosvásárhelyi tüntetés kapcsán a Székelyföld autonómiaigényére hívta fel a figyelmet az EP plenáris ülésén, az egyperces felszólalások sorában.

Victor Ponta román miniszterelnök az európai kisebbségvédelmi szabványok betartásának, valamint a „szélsőségesek” visszafogásának fontosságát hangsúlyozta kedden az előző napi marosvásárhelyi autonómiatüntetésre utalva. A kormányfő a parlament folyosóján, újságírói kérdésre válaszolva reagált az SZNT Székelyföld számára autonómiát követelő demonstrációjára, amely a román médiában főleg „magyarországi szélsőséges csoportok” randalírozásaként kapott visszhangot.

„Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a törvények és az európai szabványok betartásáért, ugyanakkor vissza kell fognunk a szélsőségeseket, mind a magyarokat, mind a románokat. Szerencsére a román szélsőségesek nem Erdélyben vannak, hanem itt, a Dambovita-parton, Bukarestben, a televíziók képernyőjén” – mondta Ponta, hozzátéve, hogy azokat kell bátorítania, akik képesek a párbeszédre, az önmérsékletre.

Román újságírók kérdésére reagálva kedden Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is bírálta a magyarországi „szélsőjobb” jelenlétét a marosvásárhelyi tüntetésen. „Akik Magyarországról jöttek tüntetni, és itt a szélsőjobbról beszélek, Magyarországon kellene tüntessenek. Nem mi voltunk a szervezők, nem mi hívtuk őket, elhatárolódunk tőlük” – szögezte le Kelemen.