Új elnöke van a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek

Brenzovics Lászlót választotta elnökévé 25., tisztújító közgyűlésén a KMKSZ Ungváron.

A szövetség jubileumi közgyűlésének 405 küldötte közül titkos szavazáson 355-en szavaztak Brenzovics Lászlóra, aki eddig a KMKSZ alelnöki tisztségét töltötte be. A 49 éves magyar politikust nemrég a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) első alelnökévé választották.

A fórumot köszöntő beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke elismerését fejezte ki negyedszázados működéséért a KMKSZ-nek, a Kárpát-medence – mint fogalmazott – legnehezebb körülmények között élő magyar közössége leghűségesebb érdekvédelmi szervezetének. Külön köszönetet mondott Kovács Miklósnak, a szervezet leköszönt elnökének a szövetségben 25 éven át folytatott önfeláldozó tevékenységéért.

Az aktuális kérdésekről szólva a házelnök hangsúlyozta: a mai kiszámíthatatlan időben Magyarország minden szomszédos ország, így Ukrajna tekintetében is nemzetpolitikai szempontból rendkívül kiszámítható ország és az is marad. Hozzátette: ennek a lényege, hogy „igényeljük a kettős állampolgárság lehetőségét minden Kárpát-medencei magyar részére, igényeljük a kulturális, illetve területi autonómia lehetőségét minden Kárpát-medencei magyar közösség részére”.

Szerinte ez a két intézmény tiszteletben tartja és szavatolja minden olyan érintett szomszédos ország területi sérthetetlenségét, amely tiszteletben tartja és szavatolja a magyar nemzeti közösségek nyelvi és kulturális azonosságának megőrzését és szülőföldjén való megmaradását. S ez a két intézmény megfelel az Európai Unió jogának és gyakorlatának, valamint a 21. században érdemben feloldhatja a Magyarország és szomszédai között kialakult, történelmi gyökerű viszályokat. Ezért Magyarország e két igényét minden szomszédjával, így Ukrajnával szemben is fenn fogja tartani – tette hozzá, megjegyezve: ami jó Európának, az jó az EU felé tartó Ukrajnának is. Kifejtette: az EU-tagországokban létező kettős állampolgárság és területi autonómiák megerősítették a stabilitást és a polgárok jólétét, s ezek Ukrajnában is jótékony hatással lehetnek majd.

Kövér rámutatott: az ukrajnai változásokkal nemcsak új veszélyek, hanem új lehetőségek is megnyílnak. „Ha folytathatjuk Magyarország kormányzását, a magunk részéről mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy – az ukrán állam egyetértésével – a következő, várhatóan 2018-ban tartandó magyarországi országgyűlési választásokra minden kárpátaljai magyar szabadon rendelkezhessen a magyar állampolgárságával, és szabadon élhessen választási jogával” – biztosította hallgatóságát.

Kövér emlékeztetett: Magyarország 1991-ben a világon elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét, s a magyar emberek Magyarországon és Kárpátalján egyaránt tiszteletben tartották az ukránok vágyát, hogy ne legyenek másodrendű állampolgárok saját szülőföldjükön. „Ma ugyanezt a tiszteletet várjuk el az ukrán állam vezetőitől a kárpátaljai magyarság részére, a kárpátaljai magyarok sem akarnak másodrendű emberek lenni saját szülőföldjükön. Magyarország Ukrajnával szemben minden nemzetközi kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, s ugyanezt várjuk el Ukrajnától is. Elvárjuk Ukrajnától, hogy az ukrán–magyar alapszerződés 17. szakaszának megfelelően részesítse védelemben a kárpátaljai magyarság etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását, és ennek biztosítására teremtsen meg minden szükséges feltételt, a kárpátaljai magyarok jogait ne szűkítse, hanem bővítse” – emelte ki.

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: „Elvárjuk az ukrán vezetéstől, hogy az alapszerződésnek megfelelően biztosítsa a kárpátaljai magyarságnak a szabad anyanyelvhasználatot az élet minden területén. Elvárjuk Ukrajnától azt is, hogy ugyanezen dokumentum 15. pontja alapján az ukrán hatóságok tiltsanak és büntessenek minden olyan tevékenységet, amely a kárpátaljai magyarokkal szemben erőszakot szül, a magyarok jelképeit vagy emlékműveit rombolja, etnikai gyűlöletet és viszályt szít. Egy állam sem várhat el több lojalitást és tiszteletet a polgáraitól, mint amit ő maga biztosít számukra.”

„A magyar állam a Magyarországon élő ukrán nemzeti közösséget államalkotó tényezőnek ismeri el, nem korlátozza a közösség szerzett jogait, és a maga részéről semmivel nem akadályozza a közösség tagjainak kulturális, érzelmi vagy akár közjogi kötődését Ukrajnához. Ugyanezt várjuk el Ukrajna új vezetésétől a kárpátaljai magyarok számára” – hangoztatta Kövér László.