A kollektív bűnösség elvét el kell törölni

Nem lehet egy népet büntetni a második világháborúért, és semmiért sem lehet büntetni egy egész közösséget – jelentette ki Berényi József.

Berényi József a helyi művelődési házban mondott beszédében a huszadik század közép-európai történelme szégyenfoltjának nevezte a felvidéki magyarok kitelepítését. Kiemelte: a kollektív bűnösség elvét el kell törölni, mivel nem lehet egy népet büntetni a második világháborúért, és semmiért sem lehet büntetni egy közösséget, csak egyéneket.

A Fehérlaposok című rockopera bemutatójával egybekötött megemlékezés telt ház mellett zajlott a helyi művelődési központban, s azon a felvidéki magyar párt vezetősége és több ismert felvidéki magyar közéleti személyiség mellett több, a kitelepítésben közvetlenül érintett is részt vett. Április 12-ét, a magyar lakosság Csehszlovákiából való kitelepítésének kezdőnapját a magyar Országgyűlés 2012 decemberében nyilvánította a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjává.

A második világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában a kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország felbomlasztásáért. A kormányprogramot nyomatékosító úgynevezett Benes-dekrétumok nyomán megszűnt a magyarság túlnyomó többségének állampolgársága, s vagyonukat is elkobozták. Később, az 1946-ban aláírt úgynevezett lakosságcsere-egyezmény alapján, 1947 és 1949 között Szlovákia területéről közel nyolcvanezer felvidéki magyart telepítettek át Magyarországra.

A kollektív bűnösség elvét Szlovákiában mindmáig nem törölték el, ellenkezőleg, a Benes-dekrétumok érvényességét a pozsonyi parlament 2007-ben – Robert Fico előző kormánya idején – parlamenti határozatban erősítette meg. A felvidéki magyarságtól a velük szembeni eljárásért mindmáig sem a szlovák törvényhozás, sem szlovák politikai erő és egy közintézmény sem kért elnézést – mutatott rá az MKP az emléknap alkalmából pénteken kiadott nyilatkozatában.