Április 12-ét, a magyar lakosság Csehszlovákiából való kitelepítésének 1947-es kezdőnapját 2012 decemberében nyilvánította a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjává a magyar parlament. Az emléknapra kiadott nyilatkozatában az MKP határozottan elutasítja a jogtiprást és a kisebbségekkel szembeni félelemkeltést, illetve elfogadhatatlannak minősíti, hogy a kollektív bűnösség elvét Szlovákiában mindmáig nem törölték el.
A második világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában a kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország „felbomlasztásáért”. A kormányprogramot nyomatékosító Benes-dekrétumok nyomán megszűnt a magyarság túlnyomó többségének állampolgársága, s vagyonukat is elkobozták. Később, az 1946-ban aláírt úgynevezett „lakosságcsere-egyezmény” alapján, 1947 és 1949 között Szlovákia területéről több mint 76 ezer magyart telepítettek át Magyarországra.
A felvidéki párt elnöke közleményében rámutatott: a második világháború után a szlovákiai magyarsággal szembeni eljárásokért mindmáig sem a szlovák törvényhozás, sem szlovák politikai erő és semmilyen közintézmény sem kért elnézést. „Elfogadhatatlan, hogy ebben az országban a mai napig nem törölték el a kollektív bűnösség elvét” – fogalmazott.
A közleményben foglaltak szerint a párt az emléknapon sajnálattal veszi tudomásul, hogy Szlovákiában a hatalom mai birtokosai nem tanultak a múlt századi hibákból. „Polgártársainkat akaratuk ellenére napjainkban is megfosztják állampolgárságuktól” – mutatnak rá, a hatályos szlovák állampolgársági törvény kapcsán, majd Zsák Malina Hedvig ügyére utalva hozzáteszik: „vagy hatalmi játszmák játékszerévé s üldözötté téve olyan helyzetbe hozzák őket, hogy szülőföldjük elhagyására kényszerülnek”.
