A tervezet szerint tilos lenne ezeket az eszméket gyűléseken, rendezvényeken, vitákon, politikai vagy civil kezdeményezések révén népszerűsíteni. A tiltást megszegő magánszemélyeket a törvény egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtaná, az ellene vétő szervezeteket pedig feloszlatná.
A magyarellenes írásairól és törvénykezdeményezéseiről hírhedt képviselő hétfői sajtóértekezletén azt fejtegette, hogy Romániát erősödő szakadár törekvések fenyegetik, ezért olyan eszközökre van szüksége, amelyek megakadályozzák, hogy a területén működő és Magyarország támogatását élvező szervezetek a területi autonómia eszméjét terjesszék.
Hangoztatta, hogy a Krím félszigetnek a közösségi önrendelkezés ürügyével történt orosz annektálása veszélyes precedenst teremtett, amely más szakadár törekvéseket is felbátorít. Szerinte Románia máris a magyar szélsőségesség veszélyével szembesül, hiszen a magyar miniszterelnök – állította Diaconu – országa hivatalos külpolitikájává tette a külhoni magyarok területi autonómiájának támogatását, a Fidesz pedig befutó helyeket biztosított EP-listáján a szerbiai, romániai és ukrajnai autonómiapárti szervezetek képviselőinek.
Diaconu szerint a bukaresti kormánykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is Orbán Viktor szövetségesévé vált, átvette Budapest „szakadár nézeteit”, hiszen törvénytervezetet készül beterjeszteni a területi autonómiáról. Szerinte mindez Románia integritását veszélyezteti, törvénytervezetének elfogadása viszont lehetővé tenné ennek a veszélynek az elhárítását.
Diaconu egy másik törvényjavaslatát márciusban nagy többséggel fogadta el a román szenátus. A képviselő olyan jogszabályt javasolt, amely megkönnyítené Tőkés László EP-képviselő román állami kitüntetésének visszavonását arra hivatkozva, hogy az ország nemzetállami, egységes jellegét bíráló kijelentést tett. A jogszabály ügyében a képviselőháznak kell majd kimondania a döntő szót.
