A Rimaszombatról, Muzsalyról és Gyimesfelsőlokról érkezett tanárok és diákok előtt a politikus arról beszélt, hogy ha nem sikerül vonzóvá tenni a szülőföldön maradást, akkor sokan Magyarországra járnak majd át tanulni, és ez a határon túli iskolák elsorvadását okozza. Emlékeztetett arra, hogy 2013 a kisiskolák éve volt, amikor több százmillió forintot költöttek az iskolák támogatására.
Lezsák Sándor az Összetartozás-összetartás elnevezésű rendezvényen rámutatott: nemcsak a határon túli, hanem a határokon belüli kisiskolák megmaradására is figyelmet kell fordítani.
Az Országgyűlés alelnöke fontosnak nevezte a hungarikumtörvény elfogadását, mert az értéktárak felállítása, a helyi értékek felkutatása mozgósító erő, és hatással van az iskolákra is. Mint mondta, tizenéves diákok értékőr-munkacsoportokat szerveznek, igazi közösséggé alakulnak, ez is lehet a kisiskolák megújulásának egyik erőforrása.
Lezsák Sándor szólt arról: az országgyűlési választás eredménye alapot ad arra, hogy a kormánynak a következő években folytatandó politikája a nemzetpolitika további erősítését szolgálja. Ezt a politikát támogatta a külhoniak 98 százaléka is – emlékeztetett a Fidesz–KDNP listájára a határon túlról leadott szavazatok arányára.
Reményét fejezte ki, hogy a Délvidéken látványosan javul a magyar iskolák helyzete az elkövetkezendő években. A külhoniaknak kell eldönteniük, hogy mi lehet a támogatás legmegfelelőbb formája – tette hozzá.
A kommunizmus elől menekült magyar emigráns értelmiség által létrehozott Magyar Iskolaegyesület alapította meg a Kastl Európai Magyar Gimnáziumot és Internátust. Ez az intézmény gyakorlatilag a nyugat-európai és tengerentúli szórványmagyarság egyik szellemi bástyája volt. A németországi Burg Kastl-i közösség egykori magyar gimnazistái évtizedek óta segítik a külhoni magyar iskolákat. A gimnázium megszűnése után a tablók és egyéb ereklyék Lakitelekre kerültek, ahol a tárgyakból emlékszobát is berendeztek.
